Budai Gyula elmondása szerint a bizottság munkájának az a célja, hogy a zsebszerződések a „fiókokban” maradjanak, és ne tudják felhasználni őket. A törvénynek komoly visszatartó ereje van, és a kiegészítő rendelkezések teljes mértékben lehetetlenné teszik az ilyen jellegű szerződések bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. A termőföld tulajdonjogának átruházásakor ugyanis a helyi földbizottságoknak vétójoguk van, a szerződés csak akkor jöhet létre, ha hozzájárulnak az adott terület eladásához, a tulajdon bejegyzéséhez pedig a hatóság is hozzájárul.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kijelentette, a jogszabályok kijátszásának, a termőföld tulajdon-, haszonélvezeti vagy használati jogának színlelt szerződéssel való megszerzése 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, s büntetik a hivatásos közreműködők – közjegyzők, ügyvédek, jogtanácsosok – magatartását is. A büntetés enyhíthető, sőt akár mentesülhet is alóla az, aki önként feltárja a zsebszerződéseket.
Büntethető az a személy is, aki a múltban kötött zsebszerződését felhasználva most akar tulajdont vagy használati jogot szerezni – ismertette az igazságügyért felelős államtitkár. A politikus beszélt az Országos Ügyvédi Kamara azon javaslatáról is, hogy a magánokiratokon, ügyvédi szerződéseken biztonsági bélyeget helyezzenek el, amelyekről szoros nyilvántartást vezetnek. A szerződéskötés időpontja így könnyen visszakereshető, és ha a dokumentumot a jövőben fel kívánják használni, nem lesz lehetőségük a visszadátumozásra.
Nagy István, Mosonmagyaróvár kormánypárti polgármestere törvényjavaslatának ismertetésekor azt mondta: a zsebszerződések feltárásához minden eszközt és lehetőséget az ügyészség kezébe kell adni, hogy az ügyek felgöngyölítésekor ne ütközzenek állami adatkezelési problémákba, a földhivatalok és az ügyvédi irodák a szükséges adatokat, iratokat át tudják adni. A törvényjavaslat szerint a feleknek harmincnapos időszakot biztosítanának, amikor önként feltárhatják a jogellenes cselekedeteket, később viszont már büntethetők.
A törvényjavaslatot az agrárbizottság egyhangúlag elfogadta, az alkotmányügyi bizottság döntését követően szeptemberben a parlament elé kerülhet. Az országgyűlési képviselő fontosabb célnak nevezte, hogy 2014 májusáig – a moratórium feloldásáig – minél több ilyen ügyet megoldjanak, és ezek a földterületek ismét magyar kézbe kerüljenek.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz–KDNP) is azt hangsúlyozta, hogy vissza kell szerezni a magyar termőföldet azoktól a külföldiektől, akik az elmúlt évtizedekben félig legálisan vagy illegálisan jutottak hozzá. A bizottság munkájától azt várja, hogy eredményes lesz a fellépése a földvédelemben, amelyhez lehetőség szerint minden jogszabályi feltétel adva van, és további szigorításokra lehet számítani.
