Hoppál Péter az eseményen a kabinet tanyafejlesztési programjáról szólva elmondta: 2010-ben e téren is komoly szemléletváltásra volt szükség, miután korábban a szocialista kormányok magukra hagyták a tanyákat és az ott élő körülbelül 300 000 embert.
Az ebben a ciklusban megindult fejlesztések eredményeként 2011-ben és tavaly egy közel 2,5 milliárd forintos támogatási rendszerből számos infrastrukturális beruházás valósult meg a magyar tanyavilágban – emelte ki.
Emlékeztetett: a kormány támogatja a tanyagondnoki szolgálatok hálózatát, az ivóvíz-minőség javítását, valamint a vízminőség ellenőrzését is az érintett területeken. (A tanyafejlesztési program harmadik ütemének részleteiről az alábbi hivatkozásra kattintva tudhat meg többet.)
A szóvivő kitért arra is, hogy folytatják a tanyafejlesztések egyik legjelentősebb elemét, a villamosítási programot is, hiszen jelenleg mintegy 1000-1500 hazai tanyára nincs bevezetve az áram, 300-350 ingatlannál ezt sürgető feladatnak nevezte.
Szintén megoldásra vár országszerte mintegy 3800 tanya megközelíthetőségének javítása, ahol a bekötőutak szinte járhatatlanok – fogalmazott, aláhúzva: a program célja, hogy a támogatások és fejlesztések révén a magyar tanyák megerősödve, önálló lábakon álló, életképes gazdaságokként működjenek.
Földi László, Cegléd polgármestere (Fidesz–KDNP) az eseményen arról tájékoztatott: a 45 millió forintos pályázati forrásból megújult és vasárnap átadott termelői piacon mintegy 50-60 környékbeli tanyasi árulja portékáit. Így immár a ceglédi piac egészét tekintve is 90 százalékra tehető a saját áruit értékesítő gazdák aránya – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a Pest megyei város térségébe a tanyafejlesztési program keretében eddig 80-100 millió forint állami támogatás érkezett és öt tanyát villamosítottak. A polgármester a helyszínen bemutatott a sajtó képviselőinek egy-egy – szintén pályázati forrásból vásárolt – napkollektoros gyümölcsaszaló berendezést és mobil kemencét, amelyek a helyi tanyagondnoki szolgálat munkáját segítik a jövőben.
Gombamód megszaporodtak az országban a különböző alulról szerveződő, szatyor, kosár és batyu elnevezésű bevásárlóközösségek. Ezek egyebek között azért jöttek létre, hogy a hosszú kereskedelmi láncot kikerülve segítsék a helyi vásárlók és termelők egymásra találását. Sikerrel teszik, mert akad olyan egyesülés, amely éves szinten már több millió forintos forgalmat bonyolít le. A pénz a multinacionális cégek helyett a termelőkhöz kerül, a haszon helyben marad, ami erősíti a térség gazdaságát – olvassa el a Magyar Nemzet cikkét.
