Hivatalosan kereste meg Svájcot júliusban a magyar külügyminiszter és a nemzetgazdasági tárca vezetője – mondta a Magyar Nemzetnek Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Ebben javasolták a kettős adóztatás elkerüléséről szóló újratárgyalt egyezmény mielőbbi aláírását, illetve szakértői szintű egyeztetéseket a két állam közötti adóügyi információcsere leghatékonyabb módjának kialakítása céljából.
Orbán Gábor hangsúlyozta: az adóügyeket érintően két tárgyalás zajlik. – A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt a hetvenes években kötötték, ugyanakkor a gazdasági és politikai környezetnek ma már nem felel meg, ezért döntött úgy a kormány, hogy a régi egyezményt a jelenlegi sztenderdek mentén újratárgyalja. Az egyeztetések szakmai szinten lezárultak, a kormány határozatával tavaly év végén az egyezményt jóváhagyta, az aláírás előtt áll – mondta az államtitkár. A svájci pénzügyminisztériumban a lapnak megerősítették, hogy a több évtizeddel ezelőtt kötött egyezményt „leporolták”. – Mintegy kilencven országgal kötöttünk ilyen megállapodást annak idején, és Magyarországgal kapcsolatban olyan újdonságok kerültek az egyezménybe, amely szorosabb együttműködést tesz lehetővé a két állam hatóságai között – mondta a lapnak Anne Césard, a tárca külföldi pénzügyekkel foglalkozó államtitkárságának sajtósa. A magyar hatóságok – és fordítva, a svájci adónyomozók is – adószám, név és cégelnevezés alapján érdeklődhetnek a másik állam adóhatóságánál olyan ügyfelek után, akik nagy valószínűség szerint a megállapodással ellentétben sem hazánkban, sem Svájcban nem fizettek adót. A csalók kézre kerítése ennek köszönhetően gyorsabb és egyszerűbb lesz a jövőben. Césard megerősítette azt is, hogy ez az egyezmény már csak a felek aláírására vár.
A Magyar Nemzet június 16-i számában megjelent, hazánk nem sietteti a svájci bankszámlák megadóztatásáról szóló tárgyalások elkezdését. A lap akkor azt írta, hazánk az Európai Unióval közösen bírná rá Svájcot a tagállamok, így a magyar számlák megadóztatásáról szóló egyezmény aláírására.
A G8 júniusi észak-írországi találkozójának napirendjén is kiemelt helyet kapott az adóelkerülés elleni közös fellépés és ezzel kapcsolatban az átláthatóbb adószabályozás.
Januárban Lázár János azt mondta, a magyar kormány teljes információ- és adatátadást szeretne a magyar állampolgárok és jogi személyek által külföldi adóparadicsomokban, így Svájcban vezetett bankszámláiról, elsősorban az adózók számának és az adóbevételek gyarapítása érdekében. A Magyar Nemzet akkor megírta, az államok csak megfelelő jogi alapon adhatják át egymásnak a bankokban kezelt adatokat. Végül néhány nappal később a kormány munkacsoportot hozott létre a külföldre kerülő magyar pénzek követhetőségének vizsgálata érdekében.
A jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megújítása mellett egy időben egy új típusú szerződés tárgyalása is megkezdődött. Ismeretes, tavaly decemberben jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy hazánk – az adóhatóságok elől – Svájcba menekített jövedelmek megadóztatását tervezi. A lényegében az adóügyek és a pénzpiac területén történő együttműködésről szóló tárgyalások lefolytatása azonban korántsem ilyen egyszerű. A Magyar Nemzet úgy tudja – bár kormányzati forrásból nem erősítették meg –, hogy a megállapodás szempontjából három lehetséges forgatókönyv létezik.
A Svájc által Ausztriával és Nagy-Britanniával kötött forrásadó megállapodásokhoz hasonlóan hazánk – továbbra is névtelenül –, de egy kölcsönösen kialkudott adókulcs alapján megadóztathatná az alpesi országban azokat a honfitársaink által nyitott számlákat, amelyek tulajdonosai nem tudják bizonyítani, hogy a kontón lévő összeg adózott jövedelem. Hátránya ennek, hogy csak az adóelkerülés elévülési időn belüli számlanyitásokra és jövedelem-tranzakciókra vonatkozik, vagyis Magyarország esetében az öt éven belüli időtartamra. Előnye ugyanakkor, hogy Svájc a banktitok intézményének védelme érdekében ebbe hajlandó a leginkább belemenni.
Másik lehetséges megoldás az amerikai kormányzat által automatikus információcseréről kötött megállapodás, az úgynevezett FATCA-egyezmény, illetve az Európai Bizottság júniusban benyújtott módosító javaslata az adómegállapítási irányelvhez, amelynek szintén az automatikus információcsere kiterjesztése a lényege.
Wiedemann Tamás
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatja.
