A kormány munkacsoportot hozott létre a külföldre kerülő magyar pénzek követhetőségének vizsgálata érdekében, de 2013–2014-ben a kabinet nem tervez érdemi változtatásokat az adórendszerben – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a külföldön lévő magyar pénzek megadóztatása érdekében indított kormányzati akciónak a magyarországi adószabályok áttekintése szükségszerűen az egyik szerves része. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részvételével megalakított munkacsoport azt a feladatot kapta, hogy nézze meg, az érintett pénzek hogyan válhatnak követhetőbbé.
A NAV is készít javaslatokat
A nemzetgazdasági tárca és a NAV javaslatot készít a kormánynak, hogy milyen bejelentési kötelezettsége legyen a vállalatoknak vagy magánszemélyeknek az uniós gyakorlattal összhangban – fejtette ki Lázár János.
Elmondta, hogy a nyilvántartási, ellenőrizhetőségi szabályokat vizsgálják felül, amelyek megkönnyítik a Svájcba vagy az offshore paradicsomokba irányuló céges vagy magánpénzek elérhetőségét, fellelhetőségét, regisztrálhatóságát.
A lakosság 90 százalékát nem érinti
Ez feltehetően a magyar lakosság 90 százalékát nem érinti, a kormány 2013-ban és 2014-ben nem tervez az adórendszerben érdemi változásokat – szögezte le az államtitkár.
Lázár János a múlt héten jelentette be, hogy a kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti. A Miniszterelnökség, az NGM és a Külügyminisztérium azt a feladatot kapta, hogy próbáljon ennek az 1000 milliárd forintnak a nyomára jutni – mondta akkor az államtitkár.
Mindent tudni akarnak a külföldre vitt pénzekről
Lázár János kedden már arról beszélt, hogy,a magyar kormány teljes információ- és adatátadást szeretne a magyar állampolgárok és jogi személyek által külföldi adóparadicsomokban, így Svájcban vezetett bankszámlákról, elsősorban az adózók számának és az adóbevételek gyarapítása érdekében.
Ugyanakkor a Magyar Nemzet szintén kedden arról cikkezett, hogy vélhetően bottal ütheti a kormány azoknak az adócsalóknak a nyomát, akik 2008 előtt nyitottak számlákat a svájci bankokban. Az alpesi ország ugyanis az Ausztriával, Nagy-Britanniával és Németországgal aláírt szerződésekben kikötötte, a három államban hatályos elévülési időnél régebben érkezett jövedelmek után nem fizetnek adót és nem vizsgálják a pénzek tisztaságát.
A lap korábban azt is megírta, hogy az államok csak megfelelő jogi alapon adhatják át egymásnak a bankokban kezelt adatokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a tervezett nemzetközi egyezményben, jogszabályban pontosan és részletesen meg kell jelölni, milyen adatok szükségesek ahhoz, hogy a magyar hatóság megadóztathassa a külföldön, például Svájcban vagy Cipruson elhelyezett összegeket.
