A kormány megtárgyalta a tőkerepatriálásról szóló jelentést – ismertette Giró-Szász András kormányszóvivő. Tavaly november végéig mintegy 67 milliárd forint összegű vagyont hoztak vissza, ami a 10 százalékos adóval 6,7 milliárd forint adóbevételt eredményezett. Az adóamnesztia 2013. január 1-jén lezárult. A kormány új megoldásokon dolgozik, amelyek a külföldre menekített magyarországi tőke fehérítését tűzik ki célul – mondta a szóvivő. Lázár János hangsúlyozta: az állam méltányos eljárást biztosított mindenkinek, aki adóoptimalizálási céllal elvitte a pénzét, ez az akció azonban 2012 végén lejárt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti. Hozzáfűzte, hogy Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is folyik az onnan külföldre kivitt pénzek adóztatásának vitája. A nemzetgazdasági teljesítőképessége arányában hasonló volumenű összegeket állapítottak meg, Ausztriában például 12-15 milliárd eurót keresnek. A 3-3,5 milliárd euró a magyar gazdaság vonatkozásában reális lehet – tette hozzá.
Összesen 280 milliárd dollárnyi adót spóroltak meg a gazdagok világszerte azzal, hogy körülbelül 32 ezer milliárd dollárra taksált vagyont mentettek ki offshore cégekbe, illetve adóparadicsomokban nyitott, titkos bankszámlákra – írta a Magyar Nemzet.
Kinyíltak a pénzcsapok 2012 májusában: egy hónap leforgása alatt 7,7 milliárd forintot hoztak vissza az offshore üzletemberek, a 2011 óta élő adóamnesztia-szabály így már 44 milliárdot vonzott haza Magyarországra. Az összeg az esztendő végére akár a százmilliárdot is elérheti.
Megkezdik a tárgyalásokat Svájccal
A Miniszterelnökség, az NGM és a Külügyminisztérium azt a feladatot kapta, hogy próbáljon ennek az 1000 milliárd forintnak a nyomára jutni. Ezért munkacsoport alakul, amely megkezdi a tárgyalásokat Svájccal annak érdekében, hogy kétoldalú tárgyalások kezdődjenek kifejezetten német, osztrák és brit mintára, de más nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vesznek.
A kérés elsősorban arra irányul, hogy a svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt, annak reményében, hogy ezeket a pénzeket be lehessen vonni a közteherviselésbe. „Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban” – mondta. Kérdésre elmondta: titkosszolgálati adatokkal rendelkeznek arról, hogy jelentős magyar betétek vannak Svájcban.
Visszamenőlegesen ezeket a betéteket mintegy 35 százalékos átlagos forrásadóval kívánja a magyar kormány az információk és adatok birtokában megadóztatni. A svájci kormánnyal nagyon rövid időn belül megkezdik a tárgyalásokat – tette hozzá.
A hagyományos offshore célpont
Lázár János kérdésekre elmondta: elsőként Svájcot keresik meg, de van még néhány, a kérdésben érintett európai ország. Példaként Ausztriát említette, ahol még vannak anonim betétek, továbbá a „hagyományosan offshore célpont” Ciprust, amelynek esetében elengedhetetlenül szükséges a kettős adóztatással kapcsolatos egyezmények felülvizsgálata. Kifejezetten fontos – mondta –, hogy Ciprussal kétoldalú tárgyalások kezdődjenek, hogy az offshore pénzek minél hamarabb hazajöhessenek és az adórendszerbe bekapcsolódhassanak.
A bűncselekményekből származó pénzek sorsára vonatkozó kérdésre kifejtette: Svájc mindig együttműködött, ha egy betét bizonyíthatóan bűncselekményből származott, eddigi hozzáállása azt bizonyítja, hogy érdekelt a transzparenciában.
Az államtitkár megerősítette, hogy Svájcban vannak még alvó számlák, ezeknek a sorsával is foglalkozik a kormány. Ezeken a számlákon összességében néhány százmillió forint lehet, a tulajdonosok beazonosítása nem lehetséges, ezért újabb felhívással fordulnak majd a hozzátartozók felé, hogy jelentkezzenek.
Ez egy igen kívánatos cél
Egy-két éven belül biztosan nem sikerül hazahozni az adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzeket, amelyekre a kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót kívánnak kiróni – reagált Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.
Az adószakértő az MTI kérdésére elmondta: a mostani kormánydöntést megelőzte a tavalyi adóamnesztia meghirdetése, amelynek eredményeként 2012. november végéig mintegy 67 milliárd forint összegű vagyont hoztak vissza, ami a 10 százalékos adóval 6,7 milliárd forint adóbevételt eredményezett. Hozzátette: tudomása szerint a kormány azzal számolt, hogy az adóamnesztia keretében 1000 milliárd forint kerül vissza Magyarországra.
Az adózatlan jövedelmek utolérése igen kívánatos cél – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, aki ugyanakkor kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar adóhatóság hogyan fog hozzáférni a svájci bankszámlákon tartott magyar eredetű összegekhez.