A kérés elsősorban arra irányul, hogy a svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt, annak reményében, hogy ezeket a pénzeket be lehessen vonni a közteherviselésbe. „Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban” – mondta. Kérdésre elmondta: titkosszolgálati adatokkal rendelkeznek arról, hogy jelentős magyar betétek vannak Svájcban.
Visszamenőlegesen ezeket a betéteket mintegy 35 százalékos átlagos forrásadóval kívánja a magyar kormány az információk és adatok birtokában megadóztatni. A svájci kormánnyal nagyon rövid időn belül megkezdik a tárgyalásokat – tette hozzá.
A hagyományos offshore célpont
Lázár János kérdésekre elmondta: elsőként Svájcot keresik meg, de van még néhány, a kérdésben érintett európai ország. Példaként Ausztriát említette, ahol még vannak anonim betétek, továbbá a „hagyományosan offshore célpont” Ciprust, amelynek esetében elengedhetetlenül szükséges a kettős adóztatással kapcsolatos egyezmények felülvizsgálata. Kifejezetten fontos – mondta –, hogy Ciprussal kétoldalú tárgyalások kezdődjenek, hogy az offshore pénzek minél hamarabb hazajöhessenek és az adórendszerbe bekapcsolódhassanak.
A bűncselekményekből származó pénzek sorsára vonatkozó kérdésre kifejtette: Svájc mindig együttműködött, ha egy betét bizonyíthatóan bűncselekményből származott, eddigi hozzáállása azt bizonyítja, hogy érdekelt a transzparenciában.
Az államtitkár megerősítette, hogy Svájcban vannak még alvó számlák, ezeknek a sorsával is foglalkozik a kormány. Ezeken a számlákon összességében néhány százmillió forint lehet, a tulajdonosok beazonosítása nem lehetséges, ezért újabb felhívással fordulnak majd a hozzátartozók felé, hogy jelentkezzenek.
Ez egy igen kívánatos cél
Egy-két éven belül biztosan nem sikerül hazahozni az adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzeket, amelyekre a kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót kívánnak kiróni – reagált Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.
