Mindent tudni akarnak a külföldre vitt pénzekről

Az adóbevételek gyarapítása érdekében a kormány teljes információátadást szeretne a magyar állampolgárok és jogi személyek által külföldi adóparadicsomokban vezetett bankszámlákról.

Az államtitkár jelezte, hogy Magyarországnak nem célja, hogy – Németországhoz hasonlóan – illegális eszközökkel jusson banki információkhoz. Korábban a német hatóságok volt banki alkalmazottaktól vásároltak a német állampolgárok külföldön tartott számláiról információt. A kormány az amerikai álláspontnak megfelelően teljes transzparenciát szeretne – tette hozzá. A politikus szerint a magyar hatóságok rendelkeznek már információval egyes, Svájcban vezetett bankszámlákról, hiszen bűncselekmény esetén a svájci fél nem tagadja meg az információátadást. Ezenkívül nemzetközi együttműködés keretében is került a magyar titkosszolgálatok birtokába információ.

Idén már nem várnak bevételt

Lázár János hangsúlyozta, nem várható, hogy az idén bevételhez jusson a kormány, és jelezte, elégedett lesz, ha 2015. január elsejével hatályba lép egy megállapodás a két ország között. A célok között említette a kimenekített tőke visszamenőleges, sávos megadóztatását is.

Más adóparadicsomokkal is egyezkednek majd

A kormány ezenkívül más adóparadicsomnak számító miniállamokkal, így Liechtensteinnel és Ciprussal is egyeztetéseket kezdeményez majd az offshore vagyon megadóztatásáról. Utóbbi esetében a kabinet felül fogja vizsgálni az összes meglévő egyezményt, de, mint mondta, „ezt Ciprus nem is hárítja el”.

A nagyobb összegű betéteket veszik célba

Lázár János a beszélgetésen jelezte, hogy a kormánynak nem az a célja, hogy a kisebb összegű, 10-20 ezer eurós külföldi betéteket vonja be az adóalapba, az akció a nagy összegű magán- és céges betétekre vonatkozik. A kormány konkrét elképzelésének említése nélkül jelezte: volt olyan külföldi ország, ahol 100 ezer eurós értékhatár felett volt az ilyen jövedelmekre kivetett adók alsó határa.

A Magyar Nemzet keddi számában arról cikkezik, hogy vélhetően bottal ütheti a kormány azoknak az adócsalóknak a nyomát, akik 2008 előtt nyitottak számlákat a svájci bankokban. Az alpesi ország ugyanis az Ausztriával, Nagy-Britanniával és Németországgal aláírt szerződésekben kikötötte, a három államban hatályos elévülési időnél régebben érkezett jövedelmek után nem fizetnek adót és nem vizsgálják a pénzek tisztaságát.

A lap korábban azt is megírta, hogy az államok csak megfelelő jogi alapon adhatják át egymásnak a bankokban kezelt adatokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a tervezett nemzetközi egyezményben, jogszabályban pontosan és részletesen meg kell jelölni, milyen adatok szükségesek ahhoz, hogy a magyar hatóság megadóztathassa a külföldön, például Svájcban vagy Cipruson elhelyezett összegeket.

Az államtitkár szerint a külföldön tartott pénz négyötödét adóelkerülés miatt menekítették ki az országból, bűncselekményből származó jövedelmek ennek csak a töredékét teszik ki. Arra a kérdésre, hogy közbeszerzésből származó pénzek is kerülhettek-e külföldre, úgy fogalmazott: „mindenféle pénz ment Svájcba”.

Belföldi intézkedéseket is bevetnek majd

A további lehetséges intézkedések között említette, hogy a kormány több minisztérium és hatóság együttműködésében meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet belföldi intézkedésekkel fékezni a pénzkiáramlást. Ezek között említette, hogy elképzelhető, hogy az ilyen jellegű bűncselekményekre vonatkozó ötéves elévülési időt kitolják.

A beszélgetésen jelen lévő kormányszóvivő, Giró-Szász András olyan példát említett, amely szerint egyes országokban előírják, hogy a társaságok, illetve leányvállalataik bejelentsék a hatóságoknak külföldön vezetett számláikat.

Ismert, a magyar kormány a múlt héten jelentette be: tárgyalásokat kezdenek Svájccal, hogy a bankok adjanak ki minden, Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt.