Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány több alkalommal is jelezte már, hogy ez a célja, és azért most döntött a svájci hatóságokkal való kapcsolatfelvétel mellett, mert december végén lejárt a kormány által meghirdetett kétéves adóamnesztia. Az ennek során hazautalt pénzmennyiség várhatóan 100 milliárd forint alatt marad – tette hozzá.
Addig-addig ömlött az országból adóparadicsomokba a leggazdagabbak magánvagyona, mígnem a világranglistán a 13. legnagyobb „offshore-ozó” országgá nem váltunk. Döbbenetes, de a kiszivattyúzott milliárdok végösszege nagyobb, mint Magyarország teljes külső adóssága. Olvassa el az mno.hu írását!
Lázár János jelezte: a kormány meggyőződése – amelyet titkosszolgálati információk is alátámasztanak –, hogy a Magyarországról kiáramló pénzmennyiség nagyobb, mint más régiós országokban. Ez – mint mondta – lehet kritika a kormánnyal szemben, de lehet kulturális oka is. Úgy fogalmazott: a cseh, lengyel, szlovák és román gazdasági elit kisebb mértékben hajtott végre pénzkimentést, illetve kevésbé törekedett adóoptimalizálásra.
Virágzanak a privátbanki találkozók
A miniszterelnökséget vezető államtitkár idézett privátbanki számításokat, amelyek szerint 2012-ben 275 milliárd forint hagyta el az országot. Magyarországon a privátbanki tevékenység, illetve a pesti szállodákban megtartott privátbanki találkozók gyakorlata „virágzik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar állam és a pénzügyi szervezetek nem rendelkeznek pontos információkkal a külföldre irányuló tranzakciókról.
Az egyetlen hivatalos adat a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) egyezménye révén utalt, a folyószámlák kamatjövedelme után fizetett forrásadó által következtethető ki, amely magyar pénzügyi számítások szerint 700 milliárd forintnyi számlapénz jelenlétére utal Svájcban.
Gyengültek Svájc pozíciói
Lázár János jelezte, hogy van realitása a kormányzati törekvésnek, hiszen Svájc pozíciói jelentősen gyengültek ebben a kérdésben azt követően, hogy már megállapodást írt alá Ausztriával és az Egyesült Királysággal, és Németországgal is hasonló egyezmény készül. Ezenkívül az Európai Unió is folyamatosan nyomás alatt tartja azokat az államokat, így Svájc mellett Ausztriát és Luxemburgot is, amelyek megengedőbbek a banki titoktartás terén. „Ötéves időtávlaton belül nem fenntartható Svájc jelenlegi integritása” – fogalmazott.