Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány több alkalommal is jelezte már, hogy ez a célja, és azért most döntött a svájci hatóságokkal való kapcsolatfelvétel mellett, mert december végén lejárt a kormány által meghirdetett kétéves adóamnesztia. Az ennek során hazautalt pénzmennyiség várhatóan 100 milliárd forint alatt marad – tette hozzá.
Addig-addig ömlött az országból adóparadicsomokba a leggazdagabbak magánvagyona, mígnem a világranglistán a 13. legnagyobb „offshore-ozó” országgá nem váltunk. Döbbenetes, de a kiszivattyúzott milliárdok végösszege nagyobb, mint Magyarország teljes külső adóssága. Olvassa el az mno.hu írását!
Lázár János jelezte: a kormány meggyőződése – amelyet titkosszolgálati információk is alátámasztanak –, hogy a Magyarországról kiáramló pénzmennyiség nagyobb, mint más régiós országokban. Ez – mint mondta – lehet kritika a kormánnyal szemben, de lehet kulturális oka is. Úgy fogalmazott: a cseh, lengyel, szlovák és román gazdasági elit kisebb mértékben hajtott végre pénzkimentést, illetve kevésbé törekedett adóoptimalizálásra.
Virágzanak a privátbanki találkozók
A miniszterelnökséget vezető államtitkár idézett privátbanki számításokat, amelyek szerint 2012-ben 275 milliárd forint hagyta el az országot. Magyarországon a privátbanki tevékenység, illetve a pesti szállodákban megtartott privátbanki találkozók gyakorlata „virágzik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar állam és a pénzügyi szervezetek nem rendelkeznek pontos információkkal a külföldre irányuló tranzakciókról.
Az egyetlen hivatalos adat a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) egyezménye révén utalt, a folyószámlák kamatjövedelme után fizetett forrásadó által következtethető ki, amely magyar pénzügyi számítások szerint 700 milliárd forintnyi számlapénz jelenlétére utal Svájcban.
Gyengültek Svájc pozíciói
Lázár János jelezte, hogy van realitása a kormányzati törekvésnek, hiszen Svájc pozíciói jelentősen gyengültek ebben a kérdésben azt követően, hogy már megállapodást írt alá Ausztriával és az Egyesült Királysággal, és Németországgal is hasonló egyezmény készül. Ezenkívül az Európai Unió is folyamatosan nyomás alatt tartja azokat az államokat, így Svájc mellett Ausztriát és Luxemburgot is, amelyek megengedőbbek a banki titoktartás terén. „Ötéves időtávlaton belül nem fenntartható Svájc jelenlegi integritása” – fogalmazott.
Az államtitkár jelezte, hogy Magyarországnak nem célja, hogy – Németországhoz hasonlóan – illegális eszközökkel jusson banki információkhoz. Korábban a német hatóságok volt banki alkalmazottaktól vásároltak a német állampolgárok külföldön tartott számláiról információt. A kormány az amerikai álláspontnak megfelelően teljes transzparenciát szeretne – tette hozzá. A politikus szerint a magyar hatóságok rendelkeznek már információval egyes, Svájcban vezetett bankszámlákról, hiszen bűncselekmény esetén a svájci fél nem tagadja meg az információátadást. Ezenkívül nemzetközi együttműködés keretében is került a magyar titkosszolgálatok birtokába információ.
Idén már nem várnak bevételt
Lázár János hangsúlyozta, nem várható, hogy az idén bevételhez jusson a kormány, és jelezte, elégedett lesz, ha 2015. január elsejével hatályba lép egy megállapodás a két ország között. A célok között említette a kimenekített tőke visszamenőleges, sávos megadóztatását is.
Más adóparadicsomokkal is egyezkednek majd
A kormány ezenkívül más adóparadicsomnak számító miniállamokkal, így Liechtensteinnel és Ciprussal is egyeztetéseket kezdeményez majd az offshore vagyon megadóztatásáról. Utóbbi esetében a kabinet felül fogja vizsgálni az összes meglévő egyezményt, de, mint mondta, „ezt Ciprus nem is hárítja el”.
A nagyobb összegű betéteket veszik célba
Lázár János a beszélgetésen jelezte, hogy a kormánynak nem az a célja, hogy a kisebb összegű, 10-20 ezer eurós külföldi betéteket vonja be az adóalapba, az akció a nagy összegű magán- és céges betétekre vonatkozik. A kormány konkrét elképzelésének említése nélkül jelezte: volt olyan külföldi ország, ahol 100 ezer eurós értékhatár felett volt az ilyen jövedelmekre kivetett adók alsó határa.
A Magyar Nemzet keddi számában arról cikkezik, hogy vélhetően bottal ütheti a kormány azoknak az adócsalóknak a nyomát, akik 2008 előtt nyitottak számlákat a svájci bankokban. Az alpesi ország ugyanis az Ausztriával, Nagy-Britanniával és Németországgal aláírt szerződésekben kikötötte, a három államban hatályos elévülési időnél régebben érkezett jövedelmek után nem fizetnek adót és nem vizsgálják a pénzek tisztaságát.
A lap korábban azt is megírta, hogy az államok csak megfelelő jogi alapon adhatják át egymásnak a bankokban kezelt adatokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a tervezett nemzetközi egyezményben, jogszabályban pontosan és részletesen meg kell jelölni, milyen adatok szükségesek ahhoz, hogy a magyar hatóság megadóztathassa a külföldön, például Svájcban vagy Cipruson elhelyezett összegeket.
Az államtitkár szerint a külföldön tartott pénz négyötödét adóelkerülés miatt menekítették ki az országból, bűncselekményből származó jövedelmek ennek csak a töredékét teszik ki. Arra a kérdésre, hogy közbeszerzésből származó pénzek is kerülhettek-e külföldre, úgy fogalmazott: „mindenféle pénz ment Svájcba”.
Belföldi intézkedéseket is bevetnek majd
A további lehetséges intézkedések között említette, hogy a kormány több minisztérium és hatóság együttműködésében meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet belföldi intézkedésekkel fékezni a pénzkiáramlást. Ezek között említette, hogy elképzelhető, hogy az ilyen jellegű bűncselekményekre vonatkozó ötéves elévülési időt kitolják.
A beszélgetésen jelen lévő kormányszóvivő, Giró-Szász András olyan példát említett, amely szerint egyes országokban előírják, hogy a társaságok, illetve leányvállalataik bejelentsék a hatóságoknak külföldön vezetett számláikat.
Ismert, a magyar kormány a múlt héten jelentette be: tárgyalásokat kezdenek Svájccal, hogy a bankok adjanak ki minden, Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt.
