Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Brand Festival 2013 című konferencián tartott előadásában szerdán Budapesten azt mondta: Paul Krugman nyomán a „versenyképesség veszélyes rögeszme”, ami mást jelent egy nagy vagy egy kis ország számára.
Utalt arra, hogy a World Economic Forum legutóbbi rangsorában Magyarország a 60. helyről a 63. helyre esett vissza, aminek egyetlen oka szerinte, hogy 2011-ben az állami költségvetés többlettel, 2012-ben pedig 1,9 százalékos deficittel rendelkezett. Egész Kelet-Közép-Európában ugyanez a helyzet, például Szlovákiában is, amely a rangsorban a 71.-ről a 79. helyre esett vissza – tette hozzá.
Jelenleg az amerikai mennyiségi enyhítést érintő várakozások a feltörekvő régiókat – Délkelet-Ázsiát, Indiát – mélyen sújtják, Kelet-Közép-Európát, köztük Magyarországot viszont egyáltalán nem, köszönhetően az ország kereskedelmi többletének.
Hangsúlyozta, hogy a versenyképességi rangsoroknál célszerű utánanézni annak, hogy ezek az úgynevezett composite indexek milyen mutatók, milyen súlyozásból állnak össze. Az alapvető módszertani félreértés a versenyképességben az, hogy ez a fogalom inkább egy vállalatra és nem egy adott országra értelmezhető. Ezért az öt éve tartó világgazdasági válság kezelése sokkal fontosabb annál, minthogy az aktuális versenyképességi rangsorban hol áll egy adott ország – mutatott rá.
Bár vannak biztató jelek, nem lehet elégedetten hátradőlni, a válságnak nincs vége – jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban elmondott évértékelő beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Melléfogások sora
Bár sikertörténetként próbálják eladni, valójában óriási bukás az úgynevezett trojka, vagyis a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank Görögországra erőltetett válságkezelő programja. A valutaalap saját előrejelzéseiből derül ki, mekkorát tévedtek a programmal, amelynek következtében eddig már 25 százalékkal esett vissza a görög gazdaság, miközben a munkanélküliség és az államadósság gyakorlatilag kezelhetetlenné vált.
Cséfalvay Zoltán szerint a válságnak megvannak a politikai okai, ezért azt csak gazdasági eszközökkel nem lehet megoldani. „Sokszor és sokan mondják, hogy igazából a jóléti állam van válságban. Ami válságban van, az sokkal inkább az adósságból finanszírozott jóléti állam” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kettő nem ugyanaz, mert inkább az adósság által hajtott jóléti államnak van problémája.
Szerinte Európában eddig a komplex válságra egysíkú válaszok születtek: 2008–2009-ben erős gazdaságélénkítő csomagokkal, 2010–2011-ben a 3 százalékos hiánycélhoz való ragaszkodással, míg 2012-től mennyiségi könnyítéssel igyekeztek orvosolni a bajokat. Úgy vélte, hogy a pénzügyi stabilitás önmagában nem hoz növekedést, a tartós növekedéshez reformok kellenek.
A magyar kormány négy területen jelentős reformokat hajtott végre, intézményi, adózási, munkaerő-piaci és területi-regionális szinteken. Most az a legfontosabb, hogy Magyarország a magasabb hozzáadott értékű termelés felé mozduljon el – hangsúlyozta.
