Wellmann György kérdésre válaszolva hozzátette: a döntés annyiban érintheti a devizahiteles pereket, hogy ebben az ügytípusban nem ritka az adósok által a szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében indított per. A bírói gyakorlat eddig ellentmondó volt a tekintetben, hogy ezeknél a pereknél az illetéket a meg nem határozható pertárgyérték után számítják – és akkor járásbíróság előtt 350 ezer forint, törvényszék előtt 600 ezer forint 6 százaléka az illeték –, avagy az adott perben vizsgált szerződés értékéből kell számítani az illetéket.
Mint ismert, Orbán Viktor november elején rádióinterjújában utalt arra, hogy a Kúriának jogegységi döntést kellene hoznia a devizahiteles szerződések ügyében, egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek miatt. A Kúria polgári kollégiumának vezetője indítványára december 16-ra születhet meg a várt döntés.
A Kúria hétfőn meghozott jogegységi döntése szerint a megállapítási perekben is a szerződési értékből kell számítani a 6 százalékos illetéket, ami a sokmilliós, esetenként tízmilliós nagyságrendű devizahitelek esetében nyilvánvalóan lényegesen több, mintha a nem meghatározható pertárgyértékből számítaná az eljáró bíróság. A jogszabálynak megfelelően az illetéket a felperes – devizahiteleknél jellemzően az adós – előlegezi, ám ha pernyertes lesz, akkor az alperesre, devizahiteleknél jellemzően a pénzintézetre hárul az illeték megfizetése – közölte a kollégiumvezető, aki az ügyben eljáró jogegységi tanács elnöke volt.
A jogegységi eljárásokban jellemzően a Kúria öttagú, illetve héttagú jogegységi tanácsai hozzák meg a döntést, ám 2012 óta bizonyos esetekben az illetékes kollégium ülése is eljárhat jogegységi tanácsként. Erre a törvény szerint egyfelől akkor van lehetőség, ha korábbi jogegységi határozatok, vagy a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság jogi iránymutatásainak megváltoztatása, hatályon kívül helyezése válik szükségessé, másfelől, ha általában a joggyakorlat továbbfejlesztése szükséges. Korábbi jogi iránymutatások hatályon kívül helyezése érdekében már ült össze a Kúria polgári kollégiuma jogegységi tanácsként, a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából azonban első ízben december 16-án kerül erre sor.
Egy másik eldöntendő kérdés volt ebben a hónapokkal ezelőtt indult jogegységi eljárásban, hogy az alperes kérheti-e viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását. Ez devizahiteles ügyben azt jelentheti, hogy a pénzintézet a hitelszerződés érvénytelenségének megállapítása esetére kér elszámolást, ami akár a kölcsön egyösszegű visszafizetésére kötelezéshez is vezethet.
Ezzel kapcsolatban a Kúria kollégiumvezetője elmondta: a jogegységi határozat szerint kérheti az alperes viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, de csak abban az esetben, ha nem vitatja a szerződés érvénytelenségét, azaz elismeri a keresetben foglaltakat. A bírósághoz intézett kérelemnek határozottnak kell lennie, arra nincs lehetősége az alperesnek, hogy viszontkeresetében feltételesen, csak bizonyos esetre vonatkozóan kérje a jogkövetkezmények megállapítását.
Wellmann György kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a december 16-ra kitűzött kollégiumi ülés időpontját már hónapokkal ezelőtt meghatározták. Az viszont, hogy a kollégium jogegységi tanácsként a hétfőn közzétett, devizahitelekkel kapcsolatos hét pontból álló indítványt is megtárgyalja, csak november 21-én, a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumának a Kúria elnökének részvételével megtartott ülésén dőlt el.
A kollégiumvezető kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a folyamatban lévő jogegységi eljárás konkrét részleteiről sem most, sem később nem nyilatkozhat. Ugyanakkor annyit általánosságban hozzáfűzött: egy bírót nem befolyásolhat az, hogy a döntése milyen hatással van a felekre.
