Egy másik eldöntendő kérdés volt ebben a hónapokkal ezelőtt indult jogegységi eljárásban, hogy az alperes kérheti-e viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását. Ez devizahiteles ügyben azt jelentheti, hogy a pénzintézet a hitelszerződés érvénytelenségének megállapítása esetére kér elszámolást, ami akár a kölcsön egyösszegű visszafizetésére kötelezéshez is vezethet.
Ezzel kapcsolatban a Kúria kollégiumvezetője elmondta: a jogegységi határozat szerint kérheti az alperes viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, de csak abban az esetben, ha nem vitatja a szerződés érvénytelenségét, azaz elismeri a keresetben foglaltakat. A bírósághoz intézett kérelemnek határozottnak kell lennie, arra nincs lehetősége az alperesnek, hogy viszontkeresetében feltételesen, csak bizonyos esetre vonatkozóan kérje a jogkövetkezmények megállapítását.
Wellmann György kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a december 16-ra kitűzött kollégiumi ülés időpontját már hónapokkal ezelőtt meghatározták. Az viszont, hogy a kollégium jogegységi tanácsként a hétfőn közzétett, devizahitelekkel kapcsolatos hét pontból álló indítványt is megtárgyalja, csak november 21-én, a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumának a Kúria elnökének részvételével megtartott ülésén dőlt el.
A kollégiumvezető kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a folyamatban lévő jogegységi eljárás konkrét részleteiről sem most, sem később nem nyilatkozhat. Ugyanakkor annyit általánosságban hozzáfűzött: egy bírót nem befolyásolhat az, hogy a döntése milyen hatással van a felekre.
