Kinek jár pluszpénz a vasárnapi munkáért?

A Kúria hozott egy precedensértékű döntést, a kereskedelmi érdekképviseletek meglepődtek.

A Magyar Nemzet szombati számában arról írt, hogy precedensértékű döntést hozott a Kúria a boltok vasárnapi nyitva tartása ügyében. A közelmúltban meghozott döntés egyebek között rámutat, hogy megváltoztak a vásárlói szokások, emiatt a plázák boltjaiban dolgozóknak már nem feltétlenül jár 50 százalék bérpótlék a vasárnapi munka után.

A lap a Munkajog.hu tanácsadó portálra hivatkozva azt írta, hogy a korábbi bírói gyakorlattal szakítva a Kúria most úgy határozott egy még 2010-ben munkaügyi eljárás alá vont kereskedő ügyében, hogy a fővárosi plázában található ruházati üzlet az elmúlt évek során átalakult vásárlási szokások miatt rendeltetése folytán vasárnap is működő vállalkozásnak minősül.

Eddig vitatéma volt, hogy a hét végén is nyitva tartó plázák üzletei milyen megítélés alá esnek a munkaügyi ellenőrzés során. Az új törvénykönyv lehetőséget ad minden, a kereskedelemben működő munkáltatónak a vasárnapi rendes munkaidő elrendelésére, ugyanakkor ebben az esetben 50 százalék bérpótlékot is fizetni kell a dolgozónak. A rendeltetésüknél fogva a hét utolsó napján is nyitva tartó üzletekben viszont nem jár pluszpénz a munkavállalónak – olvasható a Magyar Nemzetben.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-érdeklődésére ismertette: a Munka törvénykönyve a vasárnapi munkavégzést kétféleképpen szabályozza. Kimondja, hogy vannak intézmények, amelyek vasárnap is rendeltetésszerűen működnek, egyebek között a rendőrség, a tűzoltóság vagy a kórházak, a kereskedelemből pedig ide sorolhatóak a benzinkutak. A törvény szerint aki nem rendeltetésszerűen végzi a tevékenységét vasárnap, de ki akar nyitni, mert kereskedő vagy gyártóüzem, az fizessen 50 százalékkal több bért a dolgozóinak, s emellett jár a heti két szabadnap. Közölte, a kereskedelem elfogadta és betartotta ezeket az előírásokat, amelyek már a régi törvénykönyvben is szerepeltek.

A főtitkár meglepőnek nevezte a Kúria ítéletét, mert eszerint a kereskedelem az eddigi jogértelmezésekkel szemben rendeltetésszerűen működik vasárnap, és így valóban nem kötelező bérpótlékot adni. A Kúria ezzel a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó eddigi jogértelmezést változtatta meg, ugyanakkor azt nem mondja, hogy tilos vasárnapi bérpótlékot adni – tette hozzá. A kereskedők jelenleg mérlegelik a kialakult helyzetet. A munkaügyi ellenőrzéseken és a bíróságokon korábban olyan döntések születtek, hogy a kereskedelemben a vasárnapi nyitva tartás nem rendeltetésszerű – mondta Vámos György. Megjegyezte: ha egy munkavállaló a Kúria döntése nyomán pert indít a munkaadóval szemben azért, mert nem kap vasárnapi pótlékot, a vállalkozás megnyerheti a pert a munkavállalóval szemben.

Sálinger József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a Kúria döntéséből nem következik az, hogy átalakul az eddig kialakult gyakorlat, és mostantól nem kell bérpótlékot fizetni. Hozzátette: megdöbbenéssel fogadták a hírt, és mindenképpen szeretnék megvédeni a dolgozóknak a hétvégi munkáért járó pluszjuttatást. Közlése szerint a szakszervezet munkajogászaival a következő napokban alakítja ki a részletes álláspontját.