Kinek jár pluszpénz a vasárnapi munkáért?

A Kúria hozott egy precedensértékű döntést, a kereskedelmi érdekképviseletek meglepődtek.

SzV
2013. 11. 24. 12:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Nemzet szombati számában arról írt, hogy precedensértékű döntést hozott a Kúria a boltok vasárnapi nyitva tartása ügyében. A közelmúltban meghozott döntés egyebek között rámutat, hogy megváltoztak a vásárlói szokások, emiatt a plázák boltjaiban dolgozóknak már nem feltétlenül jár 50 százalék bérpótlék a vasárnapi munka után.

A lap a Munkajog.hu tanácsadó portálra hivatkozva azt írta, hogy a korábbi bírói gyakorlattal szakítva a Kúria most úgy határozott egy még 2010-ben munkaügyi eljárás alá vont kereskedő ügyében, hogy a fővárosi plázában található ruházati üzlet az elmúlt évek során átalakult vásárlási szokások miatt rendeltetése folytán vasárnap is működő vállalkozásnak minősül.

Eddig vitatéma volt, hogy a hét végén is nyitva tartó plázák üzletei milyen megítélés alá esnek a munkaügyi ellenőrzés során. Az új törvénykönyv lehetőséget ad minden, a kereskedelemben működő munkáltatónak a vasárnapi rendes munkaidő elrendelésére, ugyanakkor ebben az esetben 50 százalék bérpótlékot is fizetni kell a dolgozónak. A rendeltetésüknél fogva a hét utolsó napján is nyitva tartó üzletekben viszont nem jár pluszpénz a munkavállalónak – olvasható a Magyar Nemzetben.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-érdeklődésére ismertette: a Munka törvénykönyve a vasárnapi munkavégzést kétféleképpen szabályozza. Kimondja, hogy vannak intézmények, amelyek vasárnap is rendeltetésszerűen működnek, egyebek között a rendőrség, a tűzoltóság vagy a kórházak, a kereskedelemből pedig ide sorolhatóak a benzinkutak. A törvény szerint aki nem rendeltetésszerűen végzi a tevékenységét vasárnap, de ki akar nyitni, mert kereskedő vagy gyártóüzem, az fizessen 50 százalékkal több bért a dolgozóinak, s emellett jár a heti két szabadnap. Közölte, a kereskedelem elfogadta és betartotta ezeket az előírásokat, amelyek már a régi törvénykönyvben is szerepeltek.

A főtitkár meglepőnek nevezte a Kúria ítéletét, mert eszerint a kereskedelem az eddigi jogértelmezésekkel szemben rendeltetésszerűen működik vasárnap, és így valóban nem kötelező bérpótlékot adni. A Kúria ezzel a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó eddigi jogértelmezést változtatta meg, ugyanakkor azt nem mondja, hogy tilos vasárnapi bérpótlékot adni – tette hozzá. A kereskedők jelenleg mérlegelik a kialakult helyzetet. A munkaügyi ellenőrzéseken és a bíróságokon korábban olyan döntések születtek, hogy a kereskedelemben a vasárnapi nyitva tartás nem rendeltetésszerű – mondta Vámos György. Megjegyezte: ha egy munkavállaló a Kúria döntése nyomán pert indít a munkaadóval szemben azért, mert nem kap vasárnapi pótlékot, a vállalkozás megnyerheti a pert a munkavállalóval szemben.

Sálinger József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a Kúria döntéséből nem következik az, hogy átalakul az eddig kialakult gyakorlat, és mostantól nem kell bérpótlékot fizetni. Hozzátette: megdöbbenéssel fogadták a hírt, és mindenképpen szeretnék megvédeni a dolgozóknak a hétvégi munkáért járó pluszjuttatást. Közlése szerint a szakszervezet munkajogászaival a következő napokban alakítja ki a részletes álláspontját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.