Orbán: Ez nem elitklub, hanem a harcosok klubja

Cukorügyben is igaz Orbán Viktor szerint, ami a teljes gazdasági érdekérvényesítésre: az EU a harcosok klubja.

Ma közel jutottunk ahhoz a megállapodáshoz, aminek az a célja, hogy Kaposvárt mentesítsük az adósságtól – mondta Orbán Viktor a Kaposvári Cukorgyár silóavatási ünnepségén kedd délután. Azt is bejelentette ezzel kapcsolatban, hogy Kaposvártól és más magyar városoktól is azt kéri cserébe a kormány, hogy legyen gazdaságfejlesztési terve, ami „megtámasztja az igen biztató harmadik negyedéves gazdasági adatokat”.

A hazai cukorgyártás történetét tanulságosnak nevezte a miniszterelnök, ami hűen mutatja, miért volt szükség ekkora fordulatra 2010-ben.

– Valaha cukornagyhatalom voltunk, mert elsőként ismertük fel a XIX. században, hogy a cukor tömegtermék lesz. Ezeket a gyárakat aztán két világháború sem tudta lerombolni, de jött a rendszerváltás, aminek pillanatában 12 cukorgyárban 8000 ember 600 ezer tonna cukorral látta el Európát és a világot – fejtette ki Orbán, aki felidézte, '90 után rengeteg cukorgyárat zártak be.

Orbán szerint sokan úgy képzelték el a 2004-es uniós csatlakozást, hogy egy elitklubba lépünk be, aztán kiderült, hogy az EU „a harcosok klubja, mindenkinek meg kell küzdenie saját érdekeiért; aki nem ezt teszi, leverik, és a háta mögött kinevetik”. Azt azért megjegyezte, hogy éppen a cukorkvóta nagyságát képes előállítani a mára megmaradt egyetlen hazai cukorgyár Kaposváron. – Magyarország cukorigényének kétharmad részét importból kell megoldanunk – tette hozzá a miniszterelnök. – 2010 után felismertük, hogy új világrend van kialakulóban: ne egyszerűen csak kezeljük a válságot, hanem a válság utáni időszakra is készüljünk fel.

A kormányfő beszélt arról is, hogy „egy orrhossznyira vagyunk attól”, hogy a GDP legnagyobb részét a termelés adja. „Kiegyensúlyozott és megbízható környezetet hoztunk létre, így beindulhatott a gazdasági növekedésünk” – fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve, hogy Európa élbolyába kerülhetünk, ha a negyedik negyedéves GDP-adat is a harmadik negyedéveshez hasonlóan jól alakul.

„A magyar mezőgazdaság húzóágazat, az adottságaink alapján ez tény” – emelte ki a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy az ágazat jelentős exportteljesítményt tud felmutatni. Minden idők legjobb exportteljesítményét 2012-ben érte el a mezőgazdaság. Közös célunk, hogy ezt az ágazatot bővítsük – tette hozzá.

A szocialista-szabad demokrata kormányok több lépcsőben verték szét a hazai cukoripart. A rendszerváltáskor még 12 üzem ontotta magából a cukrot, ezek azonban külföldiek kezébe kerültek, akik a kaposvári kivételével bezárták a gyárakat. 2010-ben elkezdte éreztetni hatását a magyar tulajdonú cukorgyártás szétverése. 2010. és 2011. nyara között egyetlen év alatt közel a duplájára nőtt a cukor fogyasztói ára; a magukat monopol helyzetbe bevásároló nyugatiak itthon addig drágították a cukrot, ameddig akarták.

2011 tavaszán fideszes képviselők vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték a cukorgyárak rendszerváltást követő ész nélküli privatizációja és az un. „cukorreform" keretében 2006-ban visszaadott uniós kvóta ügyében.

A kormányváltás után óvatos lépésekben megkezdődött a képtelen cukorhelyzet felszámolása. A kabinet és a mezőgazdasági tárca milliárdos támogatást nyújtott a felültetett cukorrépa-termesztőknek, és megkezdődött néhány új, cukoripari létesítmény építése is, 7 milliárd forintos állami támogatással.