Parragh László a Magyar–Német Fórum 23. éves közgyűlésén a gazdasági növekedésről, versenyképességéről és innovációról szóló panelbeszélgetésen elmondott vitaindítójában úgy vélte, a magyar gazdaságpolitikában „nagyon világos logika mentén mozognak a dolgok”. A termelő cégeknek kedveznek a változások, annak a külföldi befektetőnek viszont, aki „mondjuk egy biztosítótársaságot akar csinálni Magyarországon, azzal kell számolnia, hogy a kiszámíthatóság rá nézve negatív következményekkel jár” – mondta az MKIK elnöke. A bankrendszerről szólva kiemelte, hogy „makrogazdasági értelemben nem bánnánk”, ha a piac néhány szereplője „elmenne és átadná a pozícióját”.
A rendszerváltás után a kelet-közép-európai térség országai feladták nemzeti érdekeik védelmét, a magyar kormány tevékenysége azonban azt mutatja, hogy megtörtént az „újraébredés”, és ezzel mindenkinek számolnia kell az Európai Unióban – mondta Parragh László. Hangsúlyozta: ki kell alakítani az együttműködés egy új formáját a külföldi befektetőkkel, és meg kell találni a „modus vivendit” azokkal a körökkel is, amelyek érdekeit sértették az utóbbi évek átalakulásai. „Szívesen látunk mindenkit, aki egy normális befektetésben, biztonságos piacban, jó környezetben érdekelt” – mondta az MKIK elnöke. „Azt kell mondani, hogy Magyarországon lehet befektetni, lehet pénzt csinálni, de olyan mértékben, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Németországban” – tette hozzá.
Klaus von Dohnanyi volt német oktatási és tudományügyi miniszter hozzászólásában a duális szakképzés jelentőségére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az akadémiai képzésről az egy-egy szakma elsajátítását célzó gyakorlati képzésre kell áthelyezni a hangsúlyt. Hozzátette: az OECD statisztikái alapján Németország nem fordít elég forrást az oktatásra, a kimutatásokban azonban nem veszik figyelembe kellően a vállalatoknál folytatott szakképzést. A duális képzésre nagy erővel koncentráló német rendszer sikerességét más mutatók sokkal jobban kifejezik, így például Németországban több szabadalmat jegyeznek be, mint Franciaországban és Nagy-Britanniában együttvéve – emelte ki Klaus von Dohnanyi.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában kifejtette: a magyar kormány arra kapott mandátumot a választóktól, hogy erőteljesebben képviselje a nemzeti érdekeket, így a kormány minden esetben a nemzeti szuverenitás fontossága mellett áll ki. Ezzel azonban a magyar kormány nincs egyedül az EU-ban, azt pedig, hogy „helyesen cselekedtünk-e, majd megmutatják a tavaszi választások” – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
A kormány eddig több mint két tucat, Magyarországon működő, kiterjedt nemzetközi háttérrel rendelkező nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást. A tervek szerint összesen negyven céggel írnak alá hasonló dokumentumot.
A Phoenix Mecano Kft.-vel. kötött stratégiai megállapodás kapcsán Varga hangsúlyozta: a magyar kormány partner „a gazdaság növekedésének, a foglalkoztatottság bővítésének és az élenjáró technológiák alkalmazásának” a területén.
