Az Ericsson – a hazai infokommunikációs iparág legnagyobb kutatás-fejlesztési részlegével rendelkező vállalat – vezetője a megállapodás aláírása alkalmából bejelentette, hogy a cég további fejlesztéseket hoz Magyarországra, és így újabb munkahelyeket teremt. A Budapesten induló új fejlesztések elsősorban a Cloud, azaz felhőalapú szolgáltatások területéhez, valamint a nagy adatmennyiségek (Big Data) elemzéséhez kapcsolódnak.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Ericssonnak a magyarországi technológia fejlesztésében, kutatási és oktatási tevékenység támogatásában az elmúlt évtizedekben játszott mértékadó szerepét méltatta. Rámutatott, hogy a stratégiai együttműködés különösen fontos Magyarország számára, mivel az hangsúlyozottan tartalmazza a magyarországi oktatás és kutatás, fejlesztés és innováció összekapcsolását a gyakorlati megvalósítással, az ipari alkalmazással.
„Ahhoz, hogy egy országban az innováció valóban sikeres lehessen, ténylegesen elősegítse a gazdasági növekedést, gazdasági nyitottságra, pénzügyi stabilitásra és rugalmas szabályozásra van szükség” – hangsúlyozta a miniszter. „A magyar kormány már megvalósította az államháztartási stabilitást, végrehajtotta a versenyképesség erősítéséhez szükséges reformokat, emellett az iparpolitika és a szabályozás terén is nyitott a versenyképesség növelése érdekében szükséges lépések megtételére. Az államháztartás hiánya tartósan 3 százalék alatti, az adósság csökkenő pályán van, az ország pedig kikerült az EU túlzottdeficit-eljárása alól” – mutatott rá.
A kormány aktív befektetési politikával a már letelepedett és a befektetéseik számára új helyszínt kereső vállalkozók számára minél kedvezőbb környezet biztosítására törekszik. A kormány célja, hogy a magyarországi termelés egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása irányába haladjon – hangsúlyozta Varga Mihály. Magyarországon az export adja a GDP 90 százalékát és a kivitel 20 százaléka magas hozzáadott értékű termék – mutatott rá. Megerősítette: a kormány elkötelezett amellett, hogy a szabályozási környezetet az infokommunikáció fejlődési igényeinek megfelelően alakítsa és erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy felgyorsítsa a széles sávú hálózatba kapcsolt társadalom fejlődését.
Thomas Jul azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és az Ericsson között létrejövő stratégiai megállapodás erősíti és elmélyíti a Magyarországgal folytatott együttműködést. Megerősítette, hogy az Ericsson továbbra is kiemelkedő szerepet szán globális stratégiájában Magyarországnak, illetve Európában második legnagyobb kutató-fejlesztő központjának, amely Budapesten működik, és 1200 magyar mérnököt foglalkoztat.
Ismertette: az Ericsson Magyarországon 1700 embert foglalkoztat, amelyből 1200-an kutatás-fejlesztési, 500-an mérnöki szolgáltatási és üzletfejlesztési tevékenységet látnak el. Ebből 100 munkavállaló PhD fokozattal rendelkezik. A szakemberek összesen 550 szabadalmat nyújtottak már be. Az Ericsson Európában második legnagyobb kutató-fejlesztő központja emellett 2-2 kutatólaboratóriumot finanszíroz a BME-n és az ELTE-n.
Az Ericsson Magyarország munkatársai állították fel 1990-ben az első hazai analóg mobiltelefon-hálózatot és 1991-től kezdve ezidáig közel 1,5 millió vezetékes vonalat ellátó főközpontot szállítottak Magyarországon. 1994-ben digitális mobilhálózat (GSM) kiépítésére is az Ericsson kapott megbízást, valamint 2002 tavaszán világelsőként az egyik mobilszolgáltatóval együtt indította el Magyarországon a multimédiás üzenetközvetítési szolgáltatást, az MMS-t. Az Ericssonhoz köthető a mobilinternet fokozatosan fejlődő szintjeinek elsőként való bevezetése is, így a GPRS, az EDGE, a 3G, majd a HSPA.
Akár ötven fölé is nőhet azon külföldi nagyvállalatok száma, amelyekkel stratégiai együttműködési megállapodást köt a kormány – ezt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára nyilatkozta korábban a Világgazdaságnak. Kifejtette: a program – amelynek keretében már 26 céggel van megállapodás – felkeltette a vállalatok érdeklődését a kormánnyal folytatott rendszeres konzultáció lehetősége miatt. Ez pedig versenyelőnyt jelenthet az egyes cégek számára saját vállalatcsoportjukon belül az újabb beruházási helyszínek kiválasztásakor.
Az eddig stratégiai megállapodást aláíró cégek listáját itt találja.