2011-ben jelentősen nőtt az országhatárokon kívülről érkező befektetők szerepe az államadósság finanszírozásában. Ezen változtatni kellett a kockázatok csökkentése érdekében − mondta Borbély −, de mivel a belföldi szereplők körében a bankszektor és az intézményi befektetők sem voltak olyan helyzetben, hogy növeljék állampapír-állományukat, elsősorban a lakosság jöhetett szóba célcsoportként.
„Ha az infláció lefelé megy, követni tudjuk a csökkenő inflációs trendet. Ha megáll, akkor nekünk is meg kell állnunk. De ami az inflációs rátát illeti, még mindig látunk mozgásteret az alapkamat szempontjából” – fogalmazott korábban Matolcsy György. A londoni elemzők ezzel kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy a jegybank valószínűleg jóval 3 százalék alá csökkenti alapkamatát a jelenlegi enyhítési ciklusban, és erre szükség is lesz a deflációs kockázat miatt. Palotai Dániel, a központi bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója is megerősítette, nincs előre meghatározott alsó határa a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentésének.
