Montalto érvelése szerint az alábbi négy tényező mutat abba az irányba, hogy a következő hetekben erősödhet a forint: az Európai Központi Bank felől a következő hónapokban további nem konvencionális lazító lépések érkezhetnek, amelyek támogathatják a közép-európai devizákat – olvasható a Portfólió.hun.
A magyar piac kínálja a feltörekvő piacok közül most a legmagasabb reálkamatlábat, igaz ennek mértéke tavasztól jelentősen szűkülni fog az infláció várható gyorsulása miatt. Addig azonban a Magyar Nemzeti Bank feltehetően haladhat a kamatcsökkentések útján, év végére 3 százalékig – állítja Montalto. Ha viszont jövő év elején nem emelkedik még az infláció, és a Fed csak március-április körül kezdi el lassítani az eszközvásárlási programját, akkor szerinte akár 2,6 százalékig vághat az MNB a választásokhoz közeledve.
„Élénkülés jelei mutatkoznak az eurózónában, ez pedig az exportlehetőségek tágulásán keresztül a magyar gazdaságot is magával húzhatja, erősítve így a forintot is, illetve fokozva a kötvények vonzerejét.” Az elemző azonban megjegyzi, hogy a várható magyar gazdasági növekedés nagyon kiegyensúlyozatlan: a magánszektorbeli foglalkoztatottság például nem nő, viszont az MNB Növekedési hitelprogramja most élénkít.
A magyar külső egyensúlyi helyzet – folyó fizetési mérleg – jól néz ki, jelentős többletet mutat, ami támogatja a forintot, igaz az MNB programjának importot felpörgető hatása miatt ez a többlet jövőre lefeleződhet, állapította meg Montalto.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni feltörekvő piaci stratégája szerint a friss magyar inflációs adat is lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank haladjon a kamatcsökkentés útján, és így elérje a 3 százalékos alapkamatot. Meglátása szerint ezt a várhatóan stabil forint is lehetővé teszi.
Ő arra számít, hogy a 290-300 közötti sávban maradásban jórészt az segít majd, hogy idén és jövőre is jelentős többlete várható a folyó fizetési mérlegben, illetve az is ebbe az irányba mutat, hogy a bankrendszeri veszteségek pótlására a külföldi anyabankok újabb feltőkésítéseket hajthatnak majd végre.
A javuló gazdasági helyzet kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök november 15-én úgy fogalmazott, hogy a kormány biztos volt benne, hogy az általa eltervezett politika végrehajtásával megindul a gazdaság növekedése. Közölte, a munkahelyvédelmi akcióterv, a gyed extra, a kiskeresetűek adókedvezménye és a rezsicsökkentés is már a mostani gazdasági növekedés eredményének a lefordítását jelenti a mindennapi életkörülmények nyelvére.
Az optimizmust erősítheti, hogy szintén november 15-én jelentette be Orbán, hogy gyárat épít Miskolcon a japán Takata, ezzel ezer új munkahelyet hoz létre. A kormányfő szerint jó döntés volt, hogy Magyarország nagy hangsúlyt helyezett gazdaságszerkezetében a járműiparra, így ugyanis hosszú évekre garantálva van a gazdaság bővülése. Magyarországon 620 járműipari vállalat működik, ezek több mint százezer embernek adnak munkát.
Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarország bruttó hazai terméke 1,7 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg a második negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecsléséből. Alapvetően a mezőgazdaság, az ipar, ezen belül a járműgyártáshoz kapcsolódó ágazatok, valamint az építőipar teljesítményének bővülése eredményezte a növekedést.
Szeptemberben az ipari termelés 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés bővüléséhez továbbra is elsősorban az autóipar, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok eladásainak növekedése járult hozzá. Még az elemzőket is meglepte, hogy a várakozásaiknál lényegesen alacsonyabbra csökkent az infláció októberben. Év végéig további csökkenést várnak, az éves átlagos fogyasztóiár-index 1,8 százalék körül alakul, bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt, így marad tere az alapkamat csökkentésének.
