Az év végére megszűnik a drágulás?

Meglepte az elemzőket, hogy a várakozásaiknál lényegesen alacsonyabbra csökkent az infláció októberben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint októberben 0,9 százalékos volt az éves infláció, a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Legutóbb 1974 februárjában volt ennél alacsonyabb az éves infláció, a mutató értéke akkor 0,6 százalék volt. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni elemzőházak 1,2-1,4 százalékos előrejelzéseket adtak a teljes kosárra számolt októberi tizenkét havi inflációra.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary elemzője szerint nagy meglepetést okozott a havi adat, mivel 1,3 százalékos inflációt vártak októberre, ahogy a piaci konszenzus is ennyi volt. Hozzátette: az élelmiszerek minimális mértékben drágultak, és a dohánytermékek árában sem következett be az új kiskereskedelmi értékesítési rendszer miatt további drágulás. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások árai pedig azt jelezték, hogy a gazdaságban nincs különösebb keresleti inflációs nyomás, ami szintén hozzájárul a dezinflációs folyamathoz – mondta.

Megjegyezte, hogy a többkörös rezsicsökkentés hatása egész évben hat a mutatóra, illetve míg tavaly ilyenkor komoly élelmiszerár-emelkedéssel szembesültek a fogyasztók, az idén ez a kedvezőbb időjárás és a jobb terméseredmények miatt sokkal mérsékeltebb. Nyeste Orsolya közölte: a korábbi 1,8 százalékos várakozásukkal szemben az éves átlagos árindex 1,7 százalékra mérséklődhet az idén.

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője kiemelte, hogy a várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra csökkent az infláció októberben. Az elemző szerint a meglepetést leginkább az élelmiszerárak emelkedésének markáns mérséklődése okozhatta, illetve a dohánytermékek árrésének emelése már túlnyomórészt megjelent a fogyasztói árindexben.

Az elemző szerint az infláció a következő hónapokban tovább csökkenhet. Hozzátette: az élelmiszerárakra nézve további enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami újabb meglepetésszerű csökkenést okozhat. Közlése szerint az infláció az idei 1,8 százalékos, és a 2014-es 1,6 százalékos prognózisukat egyaránt alulmúlhatja, így a közeljövőben csökkenthetik azt.

Rámutatott: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat, de a 3 százalék feletti maginfláció miatt indokolt az óvatosság. A jelenlegi árazások alapján a monetáris tanács 3,25 százalékig csökkentheti az alapkamatot, ami megfelel várakozásuknak is, de nem tartja kizártnak, hogy az alapkamat végül 3 százalékra csökken. Az alacsony hazai kamatszint a jövő év végéig fennmaradhat – fűzte hozzá.

Egyes londoni elemzők korábban azt jósolták, hogy jóval 1 százalék alá csökken Magyarországon az éves összevetésben számolt inflációs ütem. A Goldman Sachs például 0,6 százalékos tizenkét havi inflációval számol a közműdíjak csökkenése miatt.

A lassuló inflációnak köszönhetően a nagy házak az alapkamat további csökkenését valószínűsítik.

Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az infláció az év végére nulla százalék közelébe süllyedhet. Az alacsony áremelkedés a jegybankot további lazításra ösztönözheti, így az irányadó ráta 3 százalék alá süllyedhet az idei év végén vagy a jövő év elején. Az elemző szintén 1,8 százalékos éves átlagos inflációt vár 2013-ra.

Horváth István a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója azt közölte, hogy a rekordalacsony infláció és a stabil forint miatt novemberben tovább csökkenhet az alapkamat.

A vártnál sokkal kevésbé emelkedő dohánytermékárak okozták a fő inflációs meglepetést a múlt hónapban – vélekedtek az előrejelzésektől messze elmaradó októberi magyarországi inflációs adatok keddi ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.

A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház közgazdászai közölték: számításaik szerint a várt és a tényleges inflációs ütem közötti különbségből 0,2 százalékpontnyi adódik a dohánytermékek árának a várakozásoknál sokkal kisebb emelkedéséből.

A ház elemzői szerint a dohányfélékre megállapított kiskereskedelmi árrés korábbi emelésének átszűrődő hatása a múlt hónapban megszűnt, és már nem valószínű, hogy a későbbiekben ez a hatás ismét megjelenik a fogyasztói árakban. A 4cast szakértői szerint ez „tartós lefelé ható sokkot” jelent a következő tizenkét hónapra szóló inflációs előrejelzésekre.