Londonban már látják a 3 százalék alatti alapkamatot

Pénzügyi elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy a jegybank elmegy a piaci tűrőképesség határáig.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai az európai felzárkózó térség heti monetáris és makrofejleményeire visszatekintő elemzésükben úgy fogalmaztak: jóllehet továbbra is 3,00 százalékos MNB-alapkamatot várnak az idei év végére, „nincs azonban meghúzva egy átléphetetlen vonal” e kamatszint alatt, vagyis a magyar jegybank irányadó kamata jövőre e szint alá is csökkenhet.

A ház szerint az MNB egész idei évi „üzemmódja” arra vall, hogy a jegybank fokozatosan addig csökkenti alapkamatát, amíg azt a piac engedi.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint önmagában további enyhítésre hajló alapállást tükröz az a tény, hogy a monetáris tanács által a hét eleji újabb 0,20 százalékpontos kamatcsökkentés után kiadott közlemény nyelvezete nem változott érdemben az előző havihoz képest, és a kommüniké hangvételéből az a következtetés vonható le, hogy „alacsony a korlát” a további kamatcsökkentések előtt.

Tekintettel arra, hogy az MNB-alapkamat most már a 3,00-3,50 százalékos „Matolcsy-sávban” – vagyis a Matolcsy György MNB-elnök által korábban jelzett 3,00-3,50 százalékos kamatsávon belül – van, nem lett volna meglepő az sem, ha az MNB valamivel óvatosabb üzenetet küld a piacoknak, utalva például arra, hogy már nincs messze a kamatmélypont. Az, hogy az MNB nem módosította a monetáris tanácsi közlemény tónusát, azt jelzi, hogy a jegybanknak nem okoz gondot a jelenlegi kondíciók kihasználása további kamatcsökkentésekre – vélekedtek a Morgan Stanley elemzői.

A ház londoni szakértői szerint ugyanakkor a magyar gazdaságba újonnan kikerülő hitelek zömét az MNB 2,50 százalékos továbbkölcsönzési kamattal meghirdetett növekedési hitelprogramja alapján folyósítják, ami gyengíti a monetáris politika transzmissziós funkcióját, bár azoknak a vállalatoknak, amelyek korábban változó kamatozású forinthitelt vettek fel, továbbra is előnyük származik az MNB-kamatcsökkentésekből.

A Morgan Stanley elemzői szerint a további inflációs pálya is várhatóan a monetáris enyhítés folytatásának kedvez. A cég jelenlegi előrejelzése az, hogy októberben 1,2 százalékra lassulhatott a tizenkét havi magyarországi infláció, novemberben a belépő bázishatások miatt valószínűleg 1,5 százalékra gyorsul vissza, decemberben azonban a tervezett közműdíjcsökkentés miatt jó eséllyel 1 százalék alá csökken.

E rövid távú inflációs profil alapján könnyű belátni, hogy miért a kamatcsökkentések kínálják „a legkisebb ellenállás irányát” az MNB számára – fogalmaznak pénteki elemzésükben a Morgan Stanley londoni elemzői. A 3 százalék alatti MNB-kamatvégpont és az 1 százalék alatti decemberi magyarországi infláció már egyre több nagy citybeli ház előrejelzésében jelenik meg.

A Goldman Sachs közgazdászai prognózisukban azt jósolták, hogy Magyarországon a közműdíjak csökkentése révén a szeptemberinél 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 0,6 százalékos lesz a tizenkét havi infláció 2013 végén. A Goldman Sachs londoni szakértői is elismerték, hogy ez az előrejelzés messze elmarad a londoni konszenzusos átlagtól, amely 1,9 százalékos éves magyarországi inflációt valószínűsít az idei év végére.

A 4cast elemzőinek értékelése szerint ebben a környezetben nem lehet kizárni, hogy az MNB a 3,00 százalékos alapkamat elérése után is folytatja a kamatcsökkentéseket, ha a piaci szereplők kockázatvállalási hajlandósága tovább erősödik, és ha még későbbre tolódik az amerikai szövetségi jegybankrendszer (Federal Reserve System) által folytatott mennyiségi enyhítési ciklus leépítésének kezdete.