A svédek lehetnek a világon az elsők, ahol megszüntetik a készpénzforgalmat. Apró érdekesség, hogy 1661-ben ők voltak az elsők, akik bevezették.
Az autóbuszon SMS-sel lehet igazolni, hogy telefonon jegyet vett az utas, kártyával lehet fizetni a hajléktalanújságot áruló embernél is, aki egyik kezében a lapot tartja, a másikban a kártyaolvasót, enélkül senki nem is venne tőle, mert a svédek egyre kevesebb a készpénzt tartanak maguknál. Külön kifejezést is találtak arra, aki enélkül éli az életét: ő a „készpénzokos”.
Vannak olyanok is, akik ragaszkodnak hozzá, hogy lapuljon néhány bankjegy a pénztárcájukban, ők általában a külföldiek vagy az idősebb svédek. Ha valaki mégis készpénzt akar tartani magánál, akkor vagy a bankautomatából vesz ki, vagy az élelmiszerboltban, ott ugyanis a pénztárnál még mindig van rá lehetőség, hogy ha kártyával vásárol valaki, plusz háromszáz korona készpénzt is felvegyen.
Az idős emberek egyre elveszettebbnek érzik magukat az okostelefonok és a készpénzokosok világában. Jelenleg még van arra lehetőség, hogy ne a Swedbankban vezessék a számlájukat – amely tavasszal megszüntette a Stockholm egyik legelegánsabb negyedében található fiókjában a készpénzforgalmat – és másik bankot válasszanak.
A fiatalok már mobiltelefonnal fizetik a számláikat, az interneten vásárolnak. Még a templomi adakozáshoz is sok helyen bankautomatákat állítottak be, mert ötven korona sem volt a hívők zsebében. Előbb-utóbb, kihalásos alapon, meg fog szűnni a készpénz használata. Az idősek erőltetett átállítása a modern követelményekre azonban megbosszulhatja magát. Svédországban ugyanis a nyugdíjasok országos szövetsége igen komoly lobbihatalommal rendelkező szervezet. Az a párt pedig, amelyik ráérez az idős emberek elégedetlenségére, biztosan sok szavazóra számíthat a jövő évi parlamenti választásokon.
