Hozzátette: a horgászok évente a természetes vizeken mintegy 4500 tonna halat fognak ki, míg a halászok zsákmánya 2200-2400 tonna. Az adatokhoz képest jelentős a kormoránok károkozása, a madarak évi 2400-2500 tonna halat fogyasztanak el.
A magyarok évente és fejenként mintegy 4,5 kilogramm halat esznek meg, ennek 40 százaléka importból származik. Jelentősen magasabb az uniós átlagfogyasztás: 22-24 kilogramm évente, szemben a 19 kilogrammos világátlaggal. Az uniós halfogyasztás 60 százalékát importból fedezik – fűzte hozzá.
Lévai Ferenc közölte: a magyarok éves halfogyasztásuk harmadát a karácsonyi ünnepek idején vásárolják meg. Főként pontyot vesznek – ez az összmennyiség 65 százaléka –, de vásárolnak süllőt, pisztrángot, harcsát is. A hal ára nem emelkedett a tavalyihoz képest.
A vezérigazgató szerint az egy főre jutó éves magyar halfogyasztást – főként a tudatos fogyasztóknak és a vásárlóerő növekedésének köszönhetően – 10-12 éven belül akár meg is lehet duplázni. Ezt segítheti például a mintamenza program, amely évente 10 százalékos növekedést generálhat, ráadásul a programnak köszönhetően a gyerekek egy része később tudatos fogyasztó lesz. A 10 kilogramm körüli éves fejenkénti halfogyasztás reális célkitűzés termelési és fogyasztási szempontból egyaránt – fűzte hozzá.
A szakember beszélt arról is, hogy a mostani uniós költségvetési időszakban – 2007–2013 között – a Halászati Operatív Program (HOP) révén mintegy 13 milliárd forint forrás állt rendelkezésre, amelynek kilencven százalékát már felhasználták. Hátra van még több projekt megvalósítása az innovációs és a marketingprogram keretében. De a pénzügyi időszak végéig a források döntő részét felhasználja az ágazat. Ez a pénzmennyiség – azaz az uniós HOP-forrás – az ágazat mostani egyéves, 12-13 milliárd forintos árbevételének felel meg.
