Fazekas elárulta az év legnagyobb eredményét

A magyar mezőgazdaság 2013-ban jobban teljesített, mint a korábbi években.

A tárcavezető emlékeztetett: az első negyedévben a mezőgazdaság 12, a másodikban 17, a harmadik negyedévben 15 százalékkal növelte a teljesítményét, és várhatóan a negyedik negyedévben is a 10 százalékot jóval meghaladó mértékben emelkedik majd az ágazat teljesítménye. Így az agrárgazdaság várhatóan olyan jelentősen járul majd hozzá az ország bruttó hazai össztermékének növekedéséhez, mint 2011-ben. A mezőgazdasági számlarendszer első előzetese szerint a mezőgazdaság 2013-as kibocsátása 2265 milliárd forintra nő a múlt évi 2173 milliárdról. Ez mintegy 4 százalékos növekedést jelent.

A miniszter elmondta, Magyarországon a mezőgazdaság teljesítménye számottevően hozzájárul a GDP alakulásához, ezért az ágazatban dolgozók jó munkája igen fontos, a szaktárca pedig minden segítséget megad ehhez. Példaként hozta az adminisztráció csökkentését, továbbá a különböző hitelkonstrukciókat és támogatásokat, illetve az egyes ágazatok jogi szabályozásának rendbetételét.

Fazekas aláhúzta: az agrárium jó teljesítményének növelése érdekében a Vidékfejlesztési Minisztériumban ez év végére befejeződött a 2014–20-as uniós költségvetési időszak harminc stratégiai tervdokumentumának kidolgozása. A feladatot a VM az Új Széchenyi Terv Államreform operatív programjának pályázatán nyert 140 millió forintos európai uniós társfinanszírozású forrás felhasználásával végezte el.

A szakemberek a munka során 13 stratégiai dokumentumot és 17 hatástanulmányt készítettek el a tárcához tartozó meghatározó területeket elemezve. Stratégiát dolgoztak ki egyebek között a sertéságazat, valamint a zöldség-gyümölcs szektor fejlesztésére, a biológiai sokféleség megőrzésére, az élelmiszeripar modernizálására, a természetvédelemre, az agrárinnovációra és a 2014–20 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési feladatokra is.

Fazekas hangsúlyozta, hogy a kormány földbirtok-politikai céljainak középpontjában a családi gazdaságok, az agrárközéposztály megerősítése áll. Ennek érdekében dolgozták ki – és fogadta el az Országgyűlés – a mezőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabályt. Az új földtörvény korszakváltást jelent, ugyanis a szocialista kormányok a nagygazdaságok térnyerésében voltak érdekeltek, a mostani kabinet ezzel ellentétben a családi gazdaságokban látja a jövőt. Ezért hirdette meg a Földet a gazdáknak! elnevezésű programot, amelynek keretében 250 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe. A programban eddig mintegy háromezer szerződést kötöttek meg, a nyertesek közel 70 százaléka családi gazdálkodásban műveli a termőföldet.

A miniszter hangsúlyozta, a 2014. január 1-jével kezdődő új uniós költségvetési időszakban az egyik legfontosabb feladat a magyar élelmiszeripar fejlesztése, hogy a hazánkban megtermelt mezőgazdasági cikkeket minél magasabb feldolgozottsági fokon lehessen piacra vinni. Az élelmiszeripari fejlesztések értéke ezért 2020-ig elérheti a több százmilliárd forintot.

Fazekas Sándor külön is beszélt arról, hogy egyre kedveltebbek a helyi élelmiszerek, amit az is jelez, hogy a korábbi 6-8-ról 8-12 százalékra emelkedett arányuk a belföldi élelmiszer-fogyasztásban. A minisztérium ezért megkönnyítette a feltételeket, és szorgalmazza, hogy minél több helyi, hagyományos termékeket árusító piac nyíljon országszerte. Ösztönözni kívánja továbbá, hogy a magyar fogyasztók minél szélesebb köre ismerje meg a helyi élelmiszerek fogyasztásával járó előnyöket.

Jelezte: a jogszabályok már lehetővé teszik, hogy a helyben előállított élelmiszer-alapanyagokat közbeszerzési eljárás nélkül felhasználhassák a közétkeztetésben. Példaként említette, hogy ezért is kívánják fejleszteni egyebek között a helyi húsigényeket kielégítő vágópontokat.

Fontosnak nevezte, hogy a vidéki emberek életminősége és az azt szolgáló infrastrukturális feltételek szintén folyamatosan javuljanak. Ezt szolgálja például a 2011-ben nemzeti forrásból elindított tanyafejlesztési program, továbbá az integrált közösségi terek hálózatának megteremtése, e közösségi tereknek otthont adó épületek felújítása és rendbetétele.

A miniszter szólt arról is, hogy a természeti környezet – benne a biológia sokféleség – megőrzése ugyancsak fontos feladat, és fontos az is, hogy az ország természeti értékeit mindenki megismerhesse. A Bejárható Magyarország keretprogram fogja össze a gyalogos, a kerékpáros, a lovas és a vízi turizmust. A természetjárás és a természetvédelem szorosan összetartozik, amit az is jelez, hogy az állami erdészetek a jóléti funkció fenntartására, a természet megőrzésére nagy hangsúlyt helyeznek.

Fazekas Sándor kiemelte: Magyarország egyértelmű nyertese az unió Közös agrárpolitikájának, ezért a kormány minden lehetőséget megragad, hogy a gazdálkodók élni tudjanak a kiharcolt lehetőségekkel. Rámutatott: Magyarország részesedése a közös program forrásaiból 2014–20 között az előző időszakhoz képest 2,4-ről 3,2 százalékra emelkedik. Így 2014 és 2020 között 12,3 milliárd euró áll rendelkezésre, szemben a mostani időszak összességében 10,4 milliárd eurót kitevő forrásaival.

A miniszter beszélt arról is, hogy Magyarországnak a génmódosított szervezetektől mentességét továbbra is meg kell őriznie. Erről 2006 óta – az akkori öt parlamenti párt teljes egyetértésével megszületett – országgyűlési határozat rendelkezik.