Magyarország a cukorkereskedelem esetében is kéri a fordított adózás bevezetésének lehetőségét az Európai Bizottságtól. A csalók kiszűrésére alkalmas módszer hozzájárulhatna a piac kifehéredéséhez. A hivatalos statisztikák egyértelműen jelzik, hogy komoly visszaélések vannak az ágazatban. November végén az Európai Bizottsághoz fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium annak érdekében, hogy hazánk bevezethesse a cukorkereskedelem területén is az úgynevezett fordított adózási rendszert. A Magyar Nemzet információi szerint a tárca ezúttal is azzal indokolta kérését, hogy a területen igen magas a feketegazdaság aránya, az általános forgalmi adó (áfa) ilyen módszerrel történő beszedése pedig szűkítené a visszaélési lehetőségeket.
Cukorpiaci szakértők szerint miután a gabonakereskedelem esetében tavaly júliusban bevezették a fordított adózási szisztémát, a csalók átváltottak más élelmiszer-ipari termékekre, ezen belül is főként az étolajra, a lisztre és a cukorra. A jól szervezett cégcsoportok elsősorban Szlovákiából szerzik be a cukrot, amit több társaságon átfuttatva belföldön értékesítenek, leggyakrabban közvetetten hipermarketeknek. A társaságok az adófizetés elkerülésére valótlan belföldi beszerzési és külföldi értékesítési adatokat szerepeltetnek bevallásaikban.
A legjelentősebb költségvetési csalásokat azok az esetek okozzák, amikor a termék sok cégen keresztül, több tagállamban megfuvaroztatva tűnik el az értékesítési láncolatban. A fordítottáfa-fizetési rendszerben ugyanakkor a közteher megfizetésére nem a termék értékesítője, hanem annak beszerzője lesz kötelezett. Vagyis a terménykereskedelem során sem a gazdálkodó, sem a közvetítő kereskedőcégek nem számíthatnak fel áfát, emiatt pedig a köztes állomásokon azt sem befizetni, sem visszaigényelni nem lehetne. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vevő által kifizetett áfa közvetlenül az államhoz kerül.
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja el.
