Arra a kérdésre, hogy a Franklin Templeton Alapkezelőn kívül van-e más jelentős szereplő, amely nagy mennyiségben vásárolja a magyar állampapírokat, és mi történik akkor, ha a Templeton jelentős eladásokba kezd, az ÁKK vezérigazgató-helyettese azt válaszolta: néhány tíz- vagy százmilliárddal ezt könnyen meg lehet tenni, de a Franklin Templetonnál ez jóval nehezebb. „Ez a cég birtokolja a papírok jelentős részét, a jelentős eladásokkal pedig megmozgatná a piacot. Tehát, hogy úgy mondjam, egymás kezét fogjuk ebben az ügyben. Mi rájuk vagyunk utalva, de ők is ránk.”
Borbély László András azon a véleményen van, hogy a nemzetközi hitelcsomag teljes visszafizetése a helyes út, mert a Nemzetközi Valutaalap hitelrendszere egyrészt változó kamatozás mellett egyáltalán nem olyan olcsó, mint amilyennek tűnik, másrészt a befektetők csődközelinek, illetve sebezhetőnek tekintik azt az országot, amely IMF-kölcsönnel finanszírozza magát.
Elmondta: Magyarország a 2008-ban kapott nagy hitelből még az Európai Bizottsággal szemben adós, ennek a hitelnek 2014 végén és 2016-ban vannak lejáratai, de előtörleszteni nem lehet a kölcsönt, csak a teljes kamat kifizetésével.
Kifejtette, a teljes magyar devizaadósság átlagos futamideje jelenleg közel 7 év, a forintadósságé 3,2 év, a külföldiek kezében lévő forintadósságnak pedig 3,8-3,9 év az átlagos lejárati ideje. A jelenlegi költségvetési adósságállománynak körülbelül 60 százaléka forint-, 40 százaléka devizaalapú. Azért nem lehet egészen pontos számot mondani, mert a devizaadósság aránya függ az aktuális forintárfolyamtól is – fűzte hozzá.
Az ÁKK vezérigazgató-helyettese szerint fontos dolog, hogy érdemben nem nőtt az adósságszint, sőt kismértékben csökkent is a GDP-arányos államadósság. „Ha mindezt korrigálhatnánk a forint árfolyamával, akkor ez tíz százalékpontos csökkenés lenne, persze a pénzügyi mozgásteret az segítené igazán, ha a gazdasági növekedés beindulna” – fogalmazott.
Borbély szerint jelentős hozamcsökkenés volt ebben az évben a hazai állampapírpiacon, ezért tehát sikeresnek nevezhető az idei év. Főleg a rövid lejáratú, három hónapos diszkontkincstárjegyeknél volt nagy csökkenés, hiszen közel 7 százalékról 3-ra mérséklődtek a hozamok. Sokat csökkent az ötéves lejáratú papírok hozama is, amely 6 százalék fölött volt még az év elején, ehhez képest most 4,8 körül van.
