Olyan korábbi vezető bírálja most az MNB monetáris politikáját, aki a jegybank volt irányítóival együtt 2012 őszéig mesterségesen magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, ezzel több százmilliárd forintnyi kárt okozva az országnak. E súlyos szakmai hibát tetézi, hogy az MNB vezetésében épp Király Júlia volt az, aki még a 7 százalékos mértékről is növelni szerette volna az alapkamatot 2012 áprilisában – olvasható a jegybank közleményében.
Ezzel szemben az új jegybanki vezetés idején a monetáris tanács fokozatosan, a globális befektetői környezet alakulását és az ország kockázati megítélését folyamatosan figyelve, 3,2 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Mára bebizonyosodott, hogy a pénzpiacok elfogadták az alacsonyabb kamatszintet, a kisebb alapkamat nyomán pedig olcsóbbá váltak a vállalati és lakossági hitelek, s mérséklődtek az államadósság törlesztésének kamatai.
A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjúban fejtette ki, hogy miért kellett belevágni a több száz milliárd forint hitelt nyújtó programba.
Elemzők szerint a növekedési hitelprogram érdemben hozzájárult a beruházási fordulathoz. Londoni szakértők pedig úgy vélik, hogy gazdasági növekedésre is pozitív hatással van a program.
Király Júlia és az MNB korábbi irányítói – jelentősen megterhelve a költségvetést – 203 milliárd forintos idei veszteséget terveztek a jegybank számára azzal a szándékkal, hogy hazánk ellen ne szűnhessen meg a túlzottdeficit-eljárás. Ha valóban ekkora vesztességgel zárná az idei évet az MNB, akkor az Európai Unió Magyarországot nem vette volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez beláthatatlan következményekkel járt volna hazánk külső gazdasági függését, sérülékenységét tekintve.
Ezzel szemben az új jegybanki vezetés – rögzített céljainak veszélyeztetése nélkül – kilenc hónap alatt elérte, hogy idén az MNB eredménye nulla körül alakul, így a költségvetés mentesül a terhek alól.
A jegybank értetlenül áll Király Júliának mint a K&H Bank Zrt.-t tulajdonló KBC igazgatósági tagjának a növekedési hitelprogramra vonatkozó kijelentései előtt is. Király Júlia kockázatosnak és aggályosnak értékeli a hitelprogramot, ami szöges ellentétben áll a K&H Bank vezetőinek eddigi nyilatkozataival. A jegybank ezért felkéri a K&H Bankot, hogy tegye világossá álláspontját a növekedési hitelprogramról.
Elfogadhatatlan, hogy Király Júlia időről időre – például leköszönő jegybanki alelnökként – a hazai és a nemzetközi befektetői közvélemény előtt megalapozatlan kritikát fogalmaz meg a MNB tevékenységéről. Teszi ezt olyan pénzügyesként, aki 2008-ban úgy vélekedett, csak a válság oldalszele érinti hazánkat, s aki olyan szűk rétegnek nevezte a devizahiteleseket, akiket nem szabad megmenteni. A pénzpiacok valós értékítéletét jelzi, hogy 2013 áprilisában, Király Júlia leköszönésének napján a forint árfolyama az euróval szemben erősödött.
