A vád szerint a vádlottak 2008 júniusa és 2011 novembere között bűnszervezetet működtettek, három magyarországi székhelyű cég könyvelésében színlelt árubeszerzéseket tüntettek fel, ezek áfatartalmát az adóbevallásban kiadási oldalon felszámították, ennek célja pedig az volt, hogy a tényleges üzleti tevékenységük utáni áfabefizetési kötelezettségüket csökkentsék.
A főügyészség vádirata szerint a bűnszervezet a három érintett gazdasági társaság színlelt árubeszerzéseinek leplezésére az úgynevezett „klasszikus körhintacsalás” módszerét alkalmazta, vagyis csalárd számlázási láncolatot hozott létre.
Tényleges árumozgás – jelen esetben transzformátorok szállítása – 2008–2009-ben nem történt, csupán a fuvarleveleket állították ki, az ügyleteket úgy dokumentálták. Néhány esetben 2010–2011-ben ténylegesen is történt működésképtelen transzformátorok szállítása a társaságok között, mégpedig azért, hogy ezzel igazolják a színlelt termékértékesítést. Az esetek többségében viszont ekkor is csak a fuvarleveleket állították ki.
Amikor tényleges áruszállításra is sor került, akkor azokat a fuvarozók jellemzően lerakodás nélkül szállították tovább a bűncselekmény elkövetésében segítséget nyújtó társaságok között egészen addig, míg vissza nem kerültek a kiinduló társaságokhoz, ezzel zárva a csalárd számlázási kört.
A transzformátorokért általában banki átutalással fizettek – az adásvétel dokumentálása miatt –, viszont az átutalást követően még aznap, az eladó társaságok bankszámlájáról a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult vádlott a vételár utáni áfának megfelelő összeget készpénzben felvette, és esetenként közvetítőkön keresztül elsőrendű S. Róbert vádlotthoz visszajuttatta – közölte a főügyészség.
Ismert, nemrégiben kattant a bilincs annak a négy bűnszervezet-vezetőnek a csuklóján, akik ipari olajak forgalmazásához kapcsolódó húsz cégük tevékenységével összesen 800 millió forint áfát csaltak el – az okozott kár biztosítására az adóhatóság egy termelőüzemet, autókat és ingatlanokat zárolt. Áprilisban pedig egy óriási illegális parfüm-nagykereskedést számoltak fel a NAV-osok: a százezer, eladásra váró parfüm kapcsán 700 milliós áfakára keletkezett volna az államnak. Nemrég leleplezett a hatóság egy plasztikai sebészt is, aki csupán a konzultációs díjakat rögzítette a számlázóprogramban, a műtétek díjait nem, ezzel százmillió forintnál is több adót csalt el.
Egy tízfős társaság ellen bűnszervezetben elkövetett adócsalás a vád, mivel több mint 300, külföldről behozott autó után nem fizette be az áfát, s ezzel 588 millió forintos kárt okozott az államnak.
A NAV lecsapott arra a pécsi székhelyű kereskedelmi láncra is, amely főként Nyugat-Európából származó mosó- és tisztítószereket, háztartási eszközöket, édességet, kávét forgalmazott, de mivel a termékek után nem fizette meg az áfát, 25-30 százalékos árelőnnyel tisztességtelen versenyt folytatott a piacon. A nyolc megyére kiterjedő ügynek tizenhárom gyanúsítottja van, egy férfi előzetes letartóztatásba került.
