Egyebek között a Munkahelyvédelmi akciótervnél, a munkát terhelő adóelvonás arányának mérséklésénél, a duális képzés kialakításánál, az uniós források nagyobb arányú gazdaságba juttatásánál, a netes pénztárgépek bevezetésénél, az elektronikus útdíjrendszer kialakításánál építettek a kamara véleményére, valamint a jegybanki növekedési program beindításánál is tükröződik a kamarai szándék.
Az MKIK elnöke kiemelte: az elmúlt hónapok során a kamara tovább bővítette a vállalkozásoknak szóló szolgáltatásokat, és fontos lépés az is, hogy a legutóbbi kamarai törvény módosításával az üzleti forgalom biztonságának növelése érdekében a vállalkozói bizalom megítélését elősegítő adatokkal nyilvános adatbázist hoz létre. A köztestület segítette a vállalkozások külpiaci aktivitását, a külföldre látogató kormányzati delegációkban, gazdasági vegyes bizottsági üléséken jelen vannak a gazdaság képviselői, emellett bővítik az exportadatbázist, a kezdő exportáló kkv-kat tudástárral segítik. Az MKIK aktívan részt vett a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kiépítésében, hat ország tizenkét helyszínén rendelkeznek képviselettel – emelte ki az elnök.
A jövőben még több feladatot kap a kamara – mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy a lánctartozások visszaszorítása érdekében – nagy érdeklődés mellett – már működtetik a teljesítményigazolási szakértői szervezetet, a későbbiekben pedig a fogyasztóvédelmi békéltető testületek működtetésén kívül a pénzügyi békéltető testület is várhatóan a kamara mellett fog tevékenykedni.
Parragh László szerint a 2013-as év a kamara tagsága, a vállalkozások számára óriási jelentőségű, mert sikerült kitörni a 2008 óta tartó recesszióból. Kedvezőnek nevezte, hogy a növekedés alapja nem hitelből, hanem a gazdaság belső teljesítményéből adódik, és ez biztosítja a következő évekre a fenntarthatóságot. Bebizonyosodott, hogy a külső eladósodásra épülő gazdaságpolitika nem életképes – mondta. Hozzátette: a kamara szeretné, ha ezt a nemzetközi hitelminősítők is elismernék, és felminősítenék az országot.
Az MKIK arra számít, hogy jövőre a magyar GDP 1,3 és 2,4 százalék között bővülhet, a beruházások 2-3 százalékkal emelkedhetnek, és a foglalkoztatás is tovább nő, akár 1,5 százalékkal. A kamara elnöke úgy vélekedett, a közmunkásokat egyre jobban be kellene vonni a reálgazdaságba is, összekapcsolva foglalkoztatásukat felnőttképzéssel.
A reáljövedelmek várhatóan 2 százalék körüli mértékben nőnek, ami a lakosság fogyasztásában is megjelenik majd, és ezzel 1,5 százalékkal lehet magasabb az idei évinél – ismertette Parragh László.
A kamara elnöke szerint a világgazdaság dinamikája várhatóan gyorsul, az EU-ban a 2013-as stagnálást 1,4 százalékos növekedés váltja fel, Németországban 1,7 százalékos lesz várhatóan a bővülés. Ennek kapcsán Parragh László utalt arra, hogy a német kormány a koalíciós szerződésben rögzítette a felsőoktatási rendszerben a duális képzés erősítését, ezért Magyarország jó irányba halad, amikor ezt tervezi.
