A vádat egy korábbi Mol-alkalmazott és kisrészvényes terjesztette elő. A pótmagánvádló állítása szerint a Mol részvényei értékének jelentős csökkenését az okozta, hogy a vállalat tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA irányítási jogához. Az ügyet a Fővárosi Törvényszék tárgyalja.
A pótmagánvádló nem jelent meg a tárgyaláson, ügyvéd képviselte, aki előadta, hogy a 600 millió forint értékű Mol-részvénycsomagja 24 millió forinttal értékelődött le azon sajtóhírek miatt, amelyekben Hernádi Zsolt is negatív színben tűnt fel.
Arra a 2008 eleji híre, hogy a Mol tízmillió euró vesztegetési pénzzel szerzett befolyásoló részesedést az INA-ban, a magyar cég részvényeinek ára ötmillió euróval csökkent, és a részvényesek vagyoni hátrányt szenvedtek el – jelentette ki.
Hernádi Zsolt több mint egyórás vallomásában részletesen elmondta a Mol és az INA kapcsolatának történetét és benne a saját szerepét is.
Az olajipari cég elnök-vezérigazgatója ellen a mai napig európai elfogatóparancs van érvényben horvát részről, ennek végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadta októberben. Hernádit Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader akkori kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA irányításában. A Mol már többször is visszautasította a vádakat.
Bár a Mol–INA-ügyben a horvát hatóságok megkapták a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának tanúvallomását, nem használták fel a büntetőeljárásukban, csupán egy elfogult „koronatanú” vallomása, a magyar üzletember és az egykori horvát kormányfő közti néhány találkozó, illetve a zágrábi Marcellino étterem biztonsági kamerájának néma felvétele szerepel a Hernádi elleni horvát eljárás bizonyítékai között – írta korábbi cikkében a Heti Válasz.
