Az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF egyesülését szentesítő alakuló kongresszust megnyitó beszédében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: az új szövetség egyszerre tömöríti a legtöbb közszférában, közszolgáltatásban és a legtöbb versenyszférában dolgozó tagot. A közel 250 ezer aktív tag és mintegy 100 ezer nyugdíjas korú támogató egyértelműen a legerősebbé teszi a Magyar Szakszervezeti Szövetséget nemcsak a szakszervezeti, hanem az egész civil világban. Jelezte, hogy a közösségükben lefedik a munka világának minden szegmensét.
Megfogalmazása szerint az MSZSZ azt üzeni a munkavállalóknak, hogy nem szabad félni, mert nélkülük nem lenne teljesítmény, profit, nélkülük „sehol nem lenne ez az ország”. Külön kiemelte; legyen egyértelmű minden dolgozónak, hogy nincs egyedül, „mi ott állunk mögötte. Ha kell, ügyvédekkel, ha kell, tömeggel, ha kell, a média segítségével vagy csak egy közösség bátorításával”.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke lesz a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke - erről az MSZSZ pénteki budapesti alakuló kongresszusán döntött 143 küldött, 133 igen szavazattal.
Az új szövetség két alelnöke Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) és Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke lesz. A három konföderáció a tervek szerint az MSZSZ bejegyzése után szűnik meg.
A küldöttek a 18 elnökségi tagot (mindhárom konföderációból 6-6 tag) is megválasztották. Bekerült az elnökségbe többek között Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke, Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, valamint Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Pataky Péter a szavazás után tartott beszédében szólt arról, hogy az következő hónapok az építkezés időszakát jelentik. Jelezte: voltak, vannak viták, de ezek során mindig a kölcsönös kompromisszumot keresik, és ő is ennek szellemében fog dolgozni elnökként.