Az új adótól azt várják, hogy 2,6 milliárd euróval növelje a költségvetés éves bevételeit. Az új szabályozás több korábbi bevételi forrást von egybe, miközben új adótételeket is bevezet. Mostantól a lakóingatlanok, az üzleti ingatlanok, az üres telkek, a sportpályák és a művelés alá vont földek után is adót kell fizetni.
A módosítás lényeges eleme, hogy az állampolgárok vagyoni helyzete alapján differenciálja az adó mértékét, szemben a 2011-es ingatlanadóval, amely az adott ingatlan áramfogyasztása alapján számolta ki a befizetendő összeget.
Az új szabályozás szerint felére csökken az ingatlan-átruházás illetéke, és adóterhük csökkentését kérhetik azok, akik bizonyítani tudják, hogy anyagi helyzetük miatt nem tudják kifizetni az új ingatlanadót.
Az elmúlt négy évben a görög ingatlanárak 32 százalékkal zuhantak és a görög Alpha Bank szerint az ingatlanadó gátolni fogja az ingatlanpiac megerősödését. A bank szerint az adó torzít, és a városlakóknak több terhet kell majd viselniük, mint a vidékieknek.
Az ingatlanadó népszerűtlennek ígérkezik, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Görögország többi hitelezője támogatja, mert szükségesnek tartják a strukturális reformok megvalósításához. A görög kormánynak kevés a mozgástere, mert csak az együttműködésre építve tud lehívni újabb részleteket a számára biztosított 240 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomagból.
Hogy a görög állampolgárok bizalma ne inogjon meg teljesen a kormányban, a koalíció szombaton valószínűleg megszavazza, hogy 2014-re is hosszabbítsák meg a bedőlt jelzáloghitelesek ingatlanjainak árverezésére bevezetett moratóriumot. Kormányzati források szerint ezt a lépést Athén hitelezői nem kifejezetten támogatják, de nyilvánosan nem emeltek kifogást ellene.
