Az ÁSZ tájékoztatása szerint a nyomozó hatóság a számvevőszék érvelését elfogadva határozatában kimondta, hogy az MNB adatszolgáltatást végző tisztviselői az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi felhatalmazással nem rendelkeztek, az adatszolgáltatáshoz az érintett pénzintézetek sem adták egyedi beleegyezésüket. Tehát az érvényes jogcím nélkül történt, és az eljáró tisztviselők megszegték hivatali kötelességüket.
„A Magyar Nemzeti Banknak alapvető érdeke és – más állami intézményekkel közös – felelőssége a hazai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és erősítése” – a többi között ezt olvasni a jegybank feladatairól az intézmény honlapján. – Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!
A csütörtöki Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) lezárult vizsgálata szerint a Magyar Nemzeti Bank két éven át jogosulatlanul adott át banki üzleti titkokat a Nemzetközi Valutaalapnak.
A nyomozó hatóság ugyanakkor nem tudta megállapítani azt, hogy a jogosulatlan adatszolgáltatás jogtalan előny szerzésére vagy ugyanilyen hátrány okozására irányult, és azt sem látta bizonyíthatónak, hogy a jogosulatlan adatszolgáltatás súlyosan veszélyeztette az ország pénzügyi stabilitását – áll az ÁSZ közleményében.
Mint ismeretes, az MNB előző vezetése egy híján kilencszáz e-mailt küldött 2008 novembere és 2010 augusztusa között a Nemzetközi Valutalapnak (IMF). Az elektronikus levelek esetenként szigorúan titkos, banki ügyletekre vonatkozó, beazonosítható adatokat tartalmaztak.
Az ügyben indult nyomozás során a számvevők azt is megállapították, hogy a jegybank megszegte a hitelintézeti törvényt is, mert „egyedi adatokat kizárólag a nemzetgazdasági miniszter részére, a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a költségvetés tervezése céljából adhatna ki”.
A számvevők álláspontja szerint az MNB még írásos felhatalmazás mellett sem adhatta volna ki az adatokat az IMF-nek, mert – ahogy írták – „a jegybanknak is be kell tartania a magyar jogrendet”.
