Összegzik, hol tart a zsebszerződések elleni küzdelem

Összegző ülést tart a hónap végén a zsebszerződésekkel foglalkozó tárcaközi bizottság.

A tájékoztatás szerint a zsebszerződésekkel foglalkozó tárcaközi bizottság január 29-én, a sajtó nyilvánossága előtt – Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárának vezetésével – összegzi az elmúlt két évben e területen végzett munkát és annak eredményeit. A testület a zsebszerződésekkel szembeni fellépés jogi, közgazdasági és adminisztratív eszközeinek hatékony alkalmazásának kidolgozására alakult. A bizottság célja: a külföldiek termőföldtulajdon-szerzésének megakadályozása.

A közlemény szerint az első Orbán-kabinet 2001-ben intézkedéseket hozott a zsebszerződések kiszűrésére és felszámolására. A szocialista kormányzat 2002-től azonban semmilyen további érdemi lépést nem tett az ügyben.

A második Orbán-kormány szigorította az új büntető törvénykönyvet. „Az új szabályozás a termőföld jogellenes megszerzésének tényállása révén az érintettek számára súlyos, akár öt évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő. Sőt titkosszolgálati eszközök alkalmazhatóságát is megalapozza a nyomozás során” – áll a közleményben.

Az önkéntes feltárás ugyanakkor lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhíthetőségét – tartalmazza a közlemény. Ebbe az irányba hat az Országgyűlés zárószavazására váró indítvány is, ismertebb nevén az úgynevezett „zsebszerződéses törvényjavaslat”, amely a termőföld állam javára történő bírósági megítélését is lehetővé teszi.

A zsebszerződésekkel szemben Magyarország új földforgalmi törvénye is védelmet nyújt. A hatósági engedélyezési rendszer, a helyi földbizottságok kontrollja és a termőföld-adásvételre vonatkozó rendkívül szigorú alaki szabályok azonban megakadályozzák a spekulatív célú földmozgásokat. Ez érvényes mind a bel-, mind a külföldi állampolgárokra – emeli ki a VM.

A közlemény utal arra is: a kormányt – elsősorban osztrák részről – számos támadás érte az új földtörvénnyel kapcsolatban. Egyben leszögezik: a szaktárca az erős diplomáciai nyomás ellenére mindenkor kiáll a magyar földművesek érdekeiért, és a magyar termőföld magyar kézben tartására törekszik, miközben a kormány továbbra is nyitott az észrevételek megtárgyalására.

Ennek jegyében a tárca képviseletében Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára január 23-án Johannes Leibetsederrel, a Budapesti Osztrák Nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével tárgyal – olvasható a tájékoztatásban.

Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszter többször élesen bírálta az új magyarországi földtörvényt, mert megítélése szerint a jogszabály megfosztja az osztrák gazdákat a törvényesen megszerzett magyarországi földtulajdonuktól, ami elfogadhatatlan, és ellentétes az európai uniós joggal. A miniszter tavaly decemberben levelet írt Fazekas Sándornak, amelyben egyeztetést kezdeményezett a kérdésről.

Fazekas Sándor akkor jelezte: kész fogadni osztrák kollégáját, és megvitatni vele azokat a kérdéseket, amelyeket Andrä Rupprechter vetett fel. Miután az osztrák miniszter január közepén a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági vásárán, a Nemzetközi Zöld Héten (Grüne Woche) ismét bírálta a magyarországi jogszabályt, Fazekas Sándor jelezte, nem látja szükségét annak, hogy találkozzon Ausztria mezőgazdasági miniszterével a magyar–osztrák földvita ügyében. A vidékfejlesztési miniszter azt mondta: nem tartja szükségesnek, hogy egy olyan miniszterrel találkozzon, „aki kijelentéseivel folyamatosan sértegeti a magyarokat a magyar föld és Paks miatt”.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a hazai földtulajdon sorsa magyar kérdés, és azt Magyarország természetesen saját maga rendezi.