Az ügyvezető igazgató szerint elsősorban a magasan szakképzett munkaerő elérhetősége és a jó oktatási infrastruktúra teszi Magyarországot vonzó befektetési célponttá. Javier Gonzalez Pareja hozzáfűzte, hogy javulást tapasztal az országban az üzleti környezet kiszámíthatósága és a bürokrácia tekintetében.
Tóth László, a Citibank Magyarországért, valamint a balti és balkáni államokért felelős vezetője szerint egyre nő a tőkepiac szerepe a magyar gazdaságban, és az előző évekhez képest egyre több cég gondolkozik tőkebevonásban, ami pozitív fejlemény. Tavaly kedvezően alakult az autóipar és az autóipari export, és meglepően jól teljesített az építőipar, köszönhetően a kormányzati beruházásoknak, de az európai uniós források felhasználása is gyorsította a bővülést.
Egy másik panelbeszélgetésen Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagja elmondta: a növekedési hitelprogram (nhp) a jegybank számítása szerint 0,3-0,5 százalékos plusznövekedést jelenthet a magyar gazdaságban. Az nhp-t az eddigi tapasztalatok alapján már finomították a második szakaszra: a feltételek szigorodtak, az igénylői kör pedig bővült, így pénzügyi közvetítők, őstermelők is bekapcsolódhatnak a programba.
Kiemelte: a második szakaszban rendelkezésre álló 2000 milliárd forint első 500 milliárdjánál az a feltétel, hogy az összeg 90 százalékát új beruházásokra fordítják és csak 10 százaléka lehet hitelkiváltás.
Pleschinger Gyula szólt arról is, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás biztosítása, emellett a pénzügyi szektor stabilitásának megőrzése, és csak ezen célok elérése után segíthet a kormánynak a növekedés ösztönzésében. Az inflációról szólva kifejtette, hogy az jelenleg rekordalacsony szinten van Magyarországon, jóval a 3 százalékos inflációs cél alatt. Inflációs nyomás nincs az MNB szerint, és a laza munkapiaci környezet, valamint az inflációs várakozások alkalmazkodása mérsékelt bérdinamikát eredményezhet, ez pedig segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását.
