A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – mint versenyhatóság – a hajnali rajtaütést a kartellügyek többségében alkalmazza. Magyarországon a GVH, valamint az Európai Bizottság mint eljáró versenyhatóság hivatalnokai is végezhetik az ellenőrzést. A vizsgálók ekkor elsősorban a vállalkozás hivatalos helyiségeiben – irodák, tárgyalók, raktárak – kutatnak, de nem kizárt a céges, vagy akár a magánhasználatban lévő gépjármű átvizsgálása sem.
A GVH által végzett helyszíni kutatáshoz előzetes bírói engedély kell, valamint a GVH külön végzést hoz az eljárás megindításáról.
A vizsgált cég jogi védelmet vehet igénybe a versenyhatóság eljárása, így a helyszíni kutatás során is, viszont a versenyhatóság nem köteles megvárni az ügyvéd megérkezését. A helyszíni kutatás során a vállalkozás és az ügyvédei közötti – a védekezés céljából készült – dokumentumok (például e-mailek) tartalmát a vizsgálók nem ismerhetik meg. Azok később sem használhatók fel bizonyítékként a versenyfelügyeleti eljárásban a vállalkozás ellen, feltéve, hogy annak jellege magából az iratból kiderül.
A belső jogásszal, jogtanácsossal folytatott kommunikáció, levelezés sem a magyar, sem az európai uniós szabályok alapján nem esik az előbbi védelem alá.
A magyar versenytörvény alapján – az EU versenyjogi szabályaitól eltérően – a GVH átkutathat és lefoglalhat a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, az előzetes engedélyben nem szereplő iratokat, bizonyítékokat is, amelyek versenykorlátozó magatartásra vagy erőfölénnyel való visszaélésre utalnak. Ilyen esetben a versenyhatóságnak utólag kell beszereznie a kutatást engedélyező bírói engedélyt. Amennyiben a bíróság nem adja meg az engedélyt, a GVH a lefoglalt iratokat nem használhatja fel bizonyítékként.
