Nils Wahlnak, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának az úgynevezett Kásler-ügyben hozott szakvéleménye szerint meg lehet vizsgálni, tisztességtelenek-e azok a szerződési feltételek, amelyek a devizahitelek törlesztésénél árfolyamrés alkalmazását írják elő. Az ügyben a Kúria fordult az Európai Bírósághoz. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI megkeresésére hangsúlyozta: a kormányzat kiemelt figyelemmel kíséri az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárást.
A szerdán nyilvánosságra hozott főtanácsnoki indítvány egyfajta tervezet, amelynek alapján a bíróság a későbbiekben hozhat döntést. Tehát még nem döntés, és nem is köti a bíróságot. Az Európai Bíróság majdani ítélete elsődlegesen a Kúria számára szolgál iránymutatásul, amely alapján a Kúria a még nyitott kérdésekben is dönthet.
Az NGM a Kúria döntéséig minden érintettnek azt javasolja, hogy ha tud, lépjen be az árfolyamgátba, mert az védelmet jelent. Ha lesz ennél kedvezőbb megoldási lehetőség, azt azok is igénybe vehetik majd, akik már beléptek az árfolyamrögzítésbe. Az a cél változatlan, hogy a kormány a jelzálogalapú devizahiteleket kivezesse és további lépéseket tegyen a devizahitelesek megsegítése érdekében a jogi helyzet megnyugtató tisztázódását követően – közölte a szaktárca.
