Az MNB közleményében hangsúlyozza, hogy az új jegybanki vezetés – a törvényben rögzített elsődleges céljainak veszélyeztetése nélkül – kilenc hónap alatt elérte, hogy 2013-ban az MNB nyereséges legyen, s ezzel a költségvetés mentesüljön a veszteség megfizetésének terhe alól. A jegybanki eredményre vonatkozó részletes, auditált adatokat áprilisban teszi közzé az MNB a közlemény szerint.
Az MTI által korábban megkérdezett elemzők szerint az alapkamat jelentős csökkenése nagyban hozzájárult az MNB 2013-as eredményének javulásához. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője január eleji nyilatkozatában rámutatott: a jegybanki alapkamat a 2012. november végi 6 százalékról 2013 végére a felére csökkent, így a kéthetes kötvényállományra kifizetett kamat sokkal kisebb lett, mint amivel 2012 év végén terveztek.
A kéthetes kötvényállományon – amely akkor nagyjából 4000 milliárd forint körül volt – 1 százalékos kamatcsökkenés 40 milliárdos megtakarítást eredményez. Ebből kiindulva a 3 százalékos kamatcsökkentés nagyjából 120 milliárd forintot jelentett. Németh Dávid szerint a többi eszköz átértékelődése, a devizakötvényeken elért nyereség is hozzájárulhatott az eredményhez.
Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén kiemelte, hogy a jegybanki eredmény az irányadó ráta érdemi csökkenése miatt javult, aminek következtében a kéthetes futamidejű MNB-kötvény kamatköltsége is mérséklődött. Megjegyezte továbbá, hogy az idei eredmény tervezésekor, még 2012-ben fix kamatpályával számoltak. Az ING vezető elemzője felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyereséges gazdálkodás nem tekinthető a jegybank elsődleges feladatának. Nem az a kérdés, hogy a jegybanki eredmény hogyan alakul, hanem sokkal inkább az, hogy az államháztartás konszolidált eredménye hogyan alakul a jegybanki tevékenységnek köszönhetően – mondta.
