A nemzetgazdasági miniszter szombaton a Hír TV P8 című műsorában úgy fogalmazott: „annak a csapatnak volt nyolc éve. Látjuk, hogy ugyanazok a szereplők vannak, mint akik 2010-ig elrontották. ( ) Nekik volt nyolc évük, mi négy év alatt eddig jutottunk el” – mondta Varga Mihály.
Hangsúlyozta: az emberek mérlegre tudják tenni, melyik időszakban vettek el tőlük egyhavi nyugdíjat, melyik időszakban vették el a közszférában dolgozók egyhavi fizetését, vagy mikor szűkítették a családi pótlékot és zártak be vasúti mellékvonalakat.
A miniszter kiemelte, hogy az államadósság nemcsak csökkent az utóbbi négy évben – a 2010-es 83-ról 79 százalékra –, hanem az adósság szerkezete is átalakult, és 41 százalékra csökkent a devizaadósság aránya. Ahhoz, hogy az idén a lejáró adósság egy részét visszafizesse Magyarország, egy részét pedig megújítsa, az év elején részben devizaforrást von be, és ebből finanszírozza az esztendő további részében felmerülő adósságokat, másrészt a forintpiacokról is nagyobb arányban vonnak be forrást – fejtette ki Varga Mihály. Emlékeztetett arra, hogy az Államadósság-kezelő Központ hárommilliárd dollár összegben bocsátott ki 5 és 10 éves futamidejű kötvényt március 18-án.
Az adósság növekedése tehát megállt, emellett pedig az állami vagyon is gyarapodott – elég csak a gáztározókra vagy a Mol-részvények visszavásárlására gondolni –, a gazdaság elkezdett növekedni, Magyarország előtörlesztette a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt, és a kormány tartósan 3 százalék alatt tartotta az államháztartási hiányt – sorolta a főbb eredményeket a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály arra a kérdésre, hogy van-e esély arra, hogy a közmunkások magasabb bért kapjanak a következő ciklusban, azt felelte: az a két alapvetés, miszerint a közmunkásoknak a segélynél magasabb, de a piaci minimálbérnél alacsonyabb bért kell kapniuk, nem fog változni, és reményei szerint a képzéseknek köszönhetően nő a piaci alapon munkát találók aránya a közfoglalkoztatásban részt vevők között.
Arra a kérdésre, hogy a minimálbér emelésére lát-e további reális lehetőséget, a miniszter kiemelte: ez a kormány volt az első, amely 100 ezer forint fölé vitte a minimálbért, és az a helyes, ha ez a bér tovább nő. Varga Mihály szerint Magyarországnak nem az alacsony bérekkel, hanem az infrastruktúrával, a szolgáltatásokkal, a képzett munkaerővel kell versenyképesnek lennie.
Az adórendszer jövőbeli alapvetéseiről azt mondta: olyan tisztességes adószintet kell megállapítani, amely garantálja, hogy az állam a feladatait el tudja látni. Szavai szerint a hangsúly továbbra is a fogyasztási típusú adók felé tolódna el.
Megismételte, hogy jelenleg nem látszik az a forrás, amellyel egy egykulcsos, egyszámjegyű személyi jövedelemadó által okozott, mintegy 500 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést pótolni lehetne. Varga Mihály hozzáfűzte: legkorábban 2014 őszén lesz arra lehetőség, hogy erről érdemi vita kezdődjön.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: számít arra, hogy Brüsszel meg fogja támadni a rezsicsökkentést. Varga Mihály kiemelte, hogy tavaly 2,5 millió magyar ember foglalt állást aláírásával a rezsicsökkentés mellett, és a szocialista kormányok több mint 30 áremelése után itt volt az ideje annak, hogy visszavegyenek a szolgáltatók a profitokból.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaszolgáltató cégek közgyűlései alapján úgy tűnik, „mintha nem is történt volna rezsicsökkenés”, mivel a cégek ugyanannyi vagy egyes esetekben magasabb osztalékokat fizetnek ki, mint egy vagy két éve. Ezek alapján van tere annak, hogy az idénre tervezett három rezsicsökkentő lépés is megvalósuljon – jelentette ki Varga Mihály.
