A legnagyobb, 29 százalékos növekedést a rádiós reklámpiacon mérték, ahol több mint 8,8 milliárd forintot költöttek tavaly a hirdetők – közölte Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség alelnöke. Jelentősen, 16 százalékkal emelkedett az internetes hirdetések piaca, amely tavaly meghaladta a 39 milliárd forintot, 6 százalékkal, 45,6 milliárd forintra csökkent viszont a tévés reklámoké és 4 százalékkal, 35,8 milliárdra a sajtóé.
A barterügyleteket nem, de a szponzorációt tartalmazó értékek – amelyekből a reklámok gyártási költségeit levonták – a Magyar Reklámszövetség, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, az IAB Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete és a Magyar Közterületi Média Szövetség (MKMSZ) adatain alapulnak.
Ezekből kiderül, hogy tovább mérséklődött a 2008 óta csökkenést mutató direkt marketing piaca, amely tavaly 28,9 milliárd forintos volt, míg csekély mértékben ugyan, de növekedett az outdoor reklámoké, 14,3 milliárdra.
Ez utóbbiban egyre nagyobb teret nyernek az óriásplakátok, amelyek több mint 1 milliárd forinttal növelték bevételüket tavaly. Ennél kisebb mértékben, de szintén nagyobb bevételt értek el a citylight poszterek, míg az outdoor piac más szereplői csökkenő bevételt könyvelhettek el – ismertette Szelei Szilárd (MKMSZ), aki a két nagy szegmens növekedését, amelyek kihasználtsága 78 százalékra emelkedett, többek közt a hirdetők számának növekedésével, a kis- és közepes vállalkozások megjelenésével magyarázta. Ugyancsak emelkedett a mozihirdetések reklámbevétele, amely tavaly 1,1 milliárd forintos volt.
A sajtópiacot 35,8 milliárd forintos reklámbevétel mellett 62 milliárdos lapeladási bevétel is gazdagította, emellett a Magyar Lapkiadók Egyesületéhez tartozó nyomtatott sajtótermékek az internetes kiadványaikon keresztül további 5,5 milliárd forintos hirdetési bevételt is elértek – ismertette Kovács Tibor, az egyesület elnöke.
A sajtótermékek „reklámtortájából” a legnagyobb szeletet a napilapok hasították ki maguknak, 36 százaléknyit, míg a női lapok részesedése 19 százalékos, az önkormányzati és ingyenes lapoké 18 százalékos volt. Kovács Tibor közölte még: számítottak a sajtópiac reklámbevételeinek csökkenésére, annak mértéke azonban sokkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
A teljes reklámtortából a korábbinál kisebb, de még mindig a legnagyobb szeletet a tévés hirdetések adják, több mint 25 százaléknyit, a második helyre azonban idén már az internet került több mint 22 százalékkal, megelőzve a sajtót, amelynek bő 20 százaléknyi bevétel jutott. A direkt marketing részesedése több mint 16 százalékos volt, az outdoor reklámoké bő 8 százalékos, a rádiókhoz került a reklámbevételek 5 százaléka.
Bár az internetes, digitális piac a második legnagyobb értéket érte el, és azon belül is jelentősen emelkedett a mobiltelefonokra értékesített hirdetéseké, a szektorban egyre nagyobb teret nyernek a globális piaci szereplők, míg visszaszorulnak a helyiek – közölte Novák Péter, az IAB Hungary elnöke.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke azt mondta: egyforintnyi reklámköltés 4,7 forinttal járul hozzá a GDP-hez. A reklámszakma közvetlenül 13 ezer, míg közvetve több mint 50 ezer embernek ad munkát.
Beszámolója szerint tavaly a tévékbe 8900 reklám került, az egyéb felületekkel együtt pedig csaknem 37 ezret vetítettek le tavaly.
