A versenyszférában 5,4, a költségvetés területén 9,1, a nonprofit szervezeteknél 9,0 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a 2013. január–februárhoz viszonyítva.
A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban 239 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 241 200, a közszférában 231 800, a nonprofit szervezeteknél 223 600, míg a közfoglalkoztatottak 78 100 forintot kerestek.
A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, 462 600 forint. Ezt az információ és kommunikáció szakterület követte 449 900 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 370 000 forinttal.
A legkevesebbet, 139 300 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresték. Utánuk a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók következnek 153 100 forinttal, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágak dolgozói 163 200 forinttal.
2014. január–februárban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 500 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9800 forint juttatást kaptak ezen a címen.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 148 400 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 900, a szellemi foglalkozásúaké 201 300 forint.
Az idén a nettó keresetek változása megegyezik a bruttó keresetek változásával, miután a keresetet terhelő járulékok és a személyi jövedelemadózás szabályai változatlanok maradtak.
Január–februárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. A 236 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt magasabb a 2013. január–februárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleményében azt írja: „a kormány intézkedéseinek, úgymint a rezsicsökkentésnek, a közszférában végrehajtott béremeléseknek, a munkahelyvédelmi akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, valamint a fogyasztói árak stagnálásának jelentős szerepe van a reálbér növekedésében”.
Januárban 6 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban a decemberi 1,6 százalékos növekedés után a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A versenyszférában 4,4 százalékos volt a bérnövekedés a múlt év első hónapjához képest, a költségvetés területén 8,6 százalékos.
Tavaly a bruttó átlagkereset 3,4, a nettó 4,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban, 2013. január–decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 230 700 forintot.
Magyarországnak idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol az Európai Bizottság kedden közzétett gazdasági előrejelzésében.
A keresetek növekedésére számítanak ebben az évben az MTI által megkérdezett elemzők, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatás továbbra is jelentősen lehúzza az átlagot.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: a bruttó bérek 1,3 százalékos január-februári növekedése alacsony, de az, hogy a teljes nemzetgazdaság mintegy 2,8 millió alkalmazottjából körülbelül 200 ezer közmunkás, erősen torzítja az átlagot. Gabler a bérek további növekedésére számít az idén, szerinte a közmunka nélkül a bruttó bérek 5-6 százalékkal emelkedhetnek, a közfoglalkoztatottakat figyelembe véve 1,5 százalék körül alakulhat az adat az év egészében. A szakember fontos kérdésnek tartja, hogy a közfoglalkoztatottak később át tudnak-e kerülni a versenyszférába, de mint mondta, még nem látszik ez a folyamat.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szintén kiemelte, hogy az átlagkeresetek mérsékelt növekedését a közmunkaprogramok okozták. A Raiffeisen Bank előrejelzése szerint 2014-ben marad a dinamikus bérnövekedés, a statisztikákra előreláthatóan májusig lesznek jelentős hatással a közmunkaprogramok. Az elemző 3,5-4 százalék közötti éves átlagos bérnövekedésre számít az idei évben.
Balatoni András, az ING Bank elemzője hangsúlyozta: a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve jelentősen nőtt az alkalmazásban állók munkabére az előző év azonos időszakához képest. A jelentős reálbér-növekedésben szerepet játszott, hogy csaknem 10 százalékkal nőttek a bérek a költségvetési intézményekben. A vállalkozásoknál is érdemben emelkedett a bérszínvonal, de a szakember szerint óvatosságra int, hogy inkább a bónuszok, prémiumok kifizetése emelkedett, a rendszeres béreket tekintve a növekedés visszafogottabb volt.
A növekvő vásárlóerő a háztartások optimizmusának emelkedése mellett be fog gyűrűzni a fogyasztásba az idei év során – fogalmazott Balatoni András. Ennek jelei szerinte már megfigyelhetők a kiskereskedelmi forgalomban, és várhatóan ez a kedvező trend az év hátralévő részében is fennmarad. A munkakereslet bővülése, valamint a bérek növekedése azonban inflációs veszélyeket hordozhat – hívta fel a figyelmet az elemző.
