Tavaly a bruttó átlagkereset 3,4, a nettó 4,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban, 2013. január–decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 230 700 forintot. Az átlagkereset a versenyszférában 3,6 százalékkal nőtt. A költségvetés területén – a közfoglalkoztatottak nélkül – átlagosan 6 százalékos volt a bruttó kereset emelkedése. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 242 200, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 227 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 800 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, elérték a 471 000 forintot. Ezt az információ és kommunikáció követte 426 500 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 410 500 forinttal. A legkevesebbet, 147 000 forintot a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 151 300 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátás, illetve 169 200 forintot az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakban dolgozók keresték.
Január-decemberben a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 100 forint, az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt kapott, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9800 forint juttatást kaptak ezen a címen. Tavaly a rendszeres, prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli kereset átlagosan 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 151 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 400, a szellemi foglalkozásúaké 201 300 forint. A versenyszférában a nettó keresetek 5,2, a közszférában a közfoglalkoztatottak nélkül 7,1, a nonprofit szervezeteknél 4,2 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. A 243 800 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb a 2012. január-decemberinél.
A tartósan alacsony, 1,7 százalékos infláció mellett 3,1 százalékos volt a reálbér-növekedés tavaly, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül – hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatóját értékelve.
A KSH tájékoztatása szerint tavaly a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,9 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A tárca közleményében kiemelte: az újabb reálbér-emelkedés kedvezően hat a családok anyagi helyzetére, ami tovább segíti a lakossági fogyasztás növelését, és ezen keresztül a gazdaság bővülését.
Az NGM hangsúlyozta azt is: a kormány sikeres foglalkoztatáspolitikai intézkedései, például az Első Munkahely Garancia Program, a lakhatási támogatás vagy a kkv-k munkahelyteremtését támogató pályázat megmutatkoznak a statisztikákban is, egy év alatt 34 ezerrel nőtt a versenyszféra 5 fő feletti vállalkozásainál alkalmazásban állók száma.
A foglalkoztatás növekedése mellett a bérek adóterheinek mérséklődése, a minimálbéremelés, valamint a rezsicsökkentés hatása kedvező a lakosság anyagi helyzetének stabilizálódására. Mindez a kormányzat sikeres gazdaságpolitikáját mutatja, amely szerint a növekedés 2014-ben meghaladhatja a 2 százalékot is – közölte az NGM.
Mint arról korábban beszámoltunk a magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben a piaci elemzők által is nagyobb mértékben növekedett. Varga Mihály szerint tartható lesz a gazdasági növekedés. A nemzetgazdasági miniszter szerint bízni lehet abban, hogy tartható lesz a gazdasági növekedés, a magyar gazdaságnak komoly tartalékai vannak, 2014-ben az exportpiacok bővülése tovább húzhatja a gazdasági növekedést, és ebben a belső kereslet növekedése is komoly mértékben segíthet.
Az NGM szerint a növekedéshez mindhárom termelő ágazat, a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar egyaránt hozzájárult. A mezőgazdasági termelés dinamikus növekedéséhez a 2012-esnél lényegesen kedvezőbb időjárási viszonyok is hozzájárultak. Az ipari termelés 5 százalék felett növekedett, amit támogatott a külső kereslet élénkülése, az elmúlt időszak autóipari kapacitásbővítése és a magára találó belső kereslet.
A gazdaság növekedésének fokozatos gyorsulása a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól mutat az is, hogy több mint 4 millióan dolgoznak, ami 1992 óta a legmagasabb regisztrált érték. A versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre. További pozitívum, hogy a munkanélküliek száma is számottevően, mintegy 70 ezer fővel csökkent egy év alatt – tájékoztatott a minisztérium.
Az NGM szerint a gazdaság növekedése a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását tovább emeli. Ezzel párhuzamosan tovább javítja az államháztartás egyenlegét is. A kilátások kedvezőek a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak.
