27 milliárd forint uniós támogatást kapott a logisztikai ipar

Így optimális esetben 67 milliárd forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések az MLSZKSZ szerint.

Az MLSZKSZ az új, 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus indulása alkalmából megfogalmazta a Magyarországra jutó források logisztikai felhasználásának vezérelveit, és azt, hogy álláspontjuk szerint hogyan kell korszerűsíteni a pályázati rendszert.

A szövetség tagjai az elmúlt 7 évben összesen 9,7 milliárd forint uniós támogatást nyertek el, ami a logisztikai szolgáltató központok által megvalósított fejlesztések átlag 40 százalékát fedezte.

A fejlesztési források hasznosulását jól mutatja, hogy a Világbank kétévente készülő, logisztikai teljesítményről szóló rangsorában – amelyben Németország az első – Magyarország nagyot lépett előre: az idén a 40. helyről a 33. helyre került. A nemzetközi tranzit szállítási útvonalak és az útvonalakat kiszolgáló logisztikai csomópontok között éles nemzetközi verseny folyik, ezért fontos kérdés, hogy milyen helyezést tudhat magáénak egy ország a listán. Amennyiben jók az infrastrukturális adottságok, az adópolitika, és az intézményi rendszer is segít, akkor az adott országon keresztülmennek a nemzetközi szállítási útvonalak, ellenkező esetben a fuvarozók kikerülik.

Az MLSZKSZ szerint ahhoz, hogy Magyarország megtartsa elért helyezését, vagy javítani tudjon rajta, feltétlenül szükségesek a logisztikai pályázatokon elnyerhető többletforrások. A korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján azonban korszerűsíteni kell a pályázati rendszert.

Azt is szem előtt kell tartani, hogy az Európai Unió közlekedéspolitikájában meghatározott elvárások teljesülését hogyan lehet biztosítani, mivel 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton kell bonyolítani, és az erre való felkészülést már most el kell kezdeni – hívja fel a figyelmet az MLSZKSZ.

A szövetség szerint a logisztikai pályázatok összeállításánál figyelembe kell venni többek között, hogy a szokásos ingatlan-, technológiai, informatikai és humánerőforrás-fejlesztés mellett olyan eszközök cseréjét is támogatni kell, amelyek már nem üzemeltethetők gazdaságosan és környezetbarát módon.

Az MLSZKSZ szerint koordináltan kell kezelni a konkurens fejlesztések állami támogatásából történő megvalósítását, mivel ezek a fejlesztések forgalommegosztást eredményezhetnek. Azt szeretnék, hogy a logisztikai pályázatokon indulhassanak nagyvállalatok is, ugyanis a komolyabb hozzáadott értékű és hosszú távú szerződéses megoldásokra jelenleg csak a nagyvállalati kategóriába sorolt logisztikai szolgáltatók alkalmasak.

A cégek hálózatosodását (klaszteresedését) is támogatni kell, úgy, hogy az együttműködő cégek közösen nagyobb támogatási intenzitást érjenek el, mintha külön-külön pályáznának.

A közép-magyarországi régió nem kap logisztikai támogatást – néhány, jogszabályban felsorolt települést leszámítva –, holott a teljes magyar logisztikai potenciál 70 százaléka ebbe a régióba koncentrálódik. A szövetség ezért arra figyelmeztet, hogy ha elmarad a régió fejlesztése, akkor nem tudják majd megtartani jelenlegi megbízásaikat, és újabbakat sem tudnak elnyerni. Ezért az MLSZKSZ azt javasolja, hogy a közép-magyarországi régióban – a jogszabályban felsorolt településeken kívül – a támogatási intenzitást 25 százalékra emeljék az eszközbeszerzés területén.