Debrecen fideszes polgármestere emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás idejére már csaknem kihalt ez az ősi magyar disznófajta, 1990 tavaszán mindössze 198 példány volt az országban, s a tenyésztés újraindítása éppen Debrecenben kezdődött.
Tóth Péter, az idén 20 éves Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke azt mondta: az országban 170 tenyészetben tartanak mangalicát, a törzskönyvezett tenyészkocák szám a tavalyi 7500-ról az idén 8300-ra emelkedett.
Sok a fiatal és a második generációs tenyésztő, a legnagyobb tenyészetek 50-100 kocával Kelet-Magyarországon vannak, míg a Dunántúlon az 5-10 kocás tenyészetek a jellemzőek – tette hozzá Tóth Péter megemlítve, hogy a hajdú-bihari kabai, illetve tetétleni tenyészetekből rendszeresen szállítanak mangalicát londoni Michelin-csillagos éttermekbe.
Közölte azt is, hogy a mangalicaágazat része a nemzeti sertésstratégiának. Jelenleg évente 60 ezer hízót vágnak le, ami a teljes sertésállomány 2 százaléka. Szeretnék elérni 2020-ra a 120-150 ezres vágásszámot, ami a sertésstratégiai célkitűzések megvalósításával az akkori állomány ugyancsak 2 százaléka lesz.
A vágások kétharmada a családoknál történő úgynevezett házi vágás – tette hozzá az egyesület elnöke. Beszámolt arról is, hogy április 11. és 13. között a debreceni mangalicafesztiválon az ország 12 legjelentősebb mangalicatartója is jelen lesz. A feldolgozott termékek kínálata mellett élő állatokat is megtekinthetnek majd az érdeklődők a város főterén.
Bejelentette továbbá: még az idén megalakítják a Mangalicatenyésztők Nemzetközi Szervezetét, amelynek munkájába elsőként a Kárpát-medencében élő mangalicatartókat szeretnék bevonni.
