A főtitkár elmondta: a szövetség információi szerint az Ukrajna számára az uniós gabonapiacon vámkönnyítéseket tartalmazó rendeletet várhatóan április 22-én teszik közzé Brüsszelben. Ezt a főtitkár jelképes lépésnek tartja, ami érdemben csak lokálisan – a határ menti megyékben –, és csak akkor befolyásolhatja a magyar gabonapiacot, amennyiben az ukrán gabona olcsóbb lesz a magyarnál.
Brüsszel átmenetileg, 2014. november 1-jéig az ukrán vasra, acélra, mezőgazdasági terményekre és gépekre kivetett uniós vámok jelentős részét megszünteti, illetve mérsékli.
A hírek szerint a nullaszázalékos vám 900 ezer tonna búzára, 250 ezer tonna árpára és 400 ezer tonna kukoricára vonatkozna. Ténylegesen azonban csak a búzát és az árpát érintené, mivel a kukorica már most is gyakorlatilag vám nélkül hozható be az országba – emlékeztetett Pótsa Zsófia. Hozzátette: a búza és az árpa esetében a magyar termelőknek 12-17 eurós (3600-5100 forint) árelőnyük van az ukránokkal szemben, ennyi ugyanis most a vám ezekre az árukra. Ezért akkor kerülhet nagyobb mennyiségű ukrán búza, illetve árpa Magyarországra, ha Ukrajnából 56-60 ezer forintnál olcsóbban lehet behozni ezeket a terményeket. Ennek főként regionális árcsökkentő hatása lehet az ukrán határhoz közeli megyékben, a tényleges piaci hatást még nem lehet felmérni – vélekedett a főtitkár.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a magyar termelőknek hosszabb távon mindenképpen fel kell készülniük arra, hogy komolyan versenyezniük kell a piacon az ukrán, az orosz és a kazah gabonával. A mostani uniós intézkedésből adódó helyzetet inkább a kereskedőknek kell pontosan felmérniük – fűzte hozzá.
Az acéltermékek többsége eddig is vámmentes volt, így az uniós vámkedvezménynek direkt hatása nincs a magyar acéliparra – közölte a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) az MTI megkeresésére. A szervezet szerint a magyar acéltermékek gyártóinak jelenleg sokkal nagyobb problémát okoz, hogy az unión belüli szállításokra nincs szoros ellenőrzés, nincs vámkezelés.
Az MVAE írásos válaszában ismertette: az uniós országokból behozott termékeket papíron azonnal kiviszik más uniós országba, de ténylegesen belföldön értékesítik, az általános forgalmi adót viszont nem fizetik be, mert az importtal azonos mennyiséget és értéket papíron kivitelként jelentik. Az egyesülés szerint ezt az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adataiból világosan ki lehet mutatni. „Az így elmaradt áfabefizetés rendkívül nagy árelőnyt jelent az ügyletet bonyolító cégnek a magyar termelővel szemben a belföldi piacon, ellehetetleníti a belföldi eladásait, és ezzel veszélyezteti működését” – fogalmazott az egyesülés.
Az ukrán vámkezelés megszűnésével a helyzetet súlyosbíthatja, hogy ezek az áruk is bekerülhetnek a forgalmi adót kikerülők körébe, ami áttételesen tovább nehezíti az adott országok gyártóinak hazai értékesítési lehetőségeit. Magyarország helyzete ebben a kérdésben még nehezebbé válik, mivel a térségbeli országok – Lengyelország, Szlovákia – már bevezették a fordított áfát, így ott ez a hatás mérsékeltebben jelentkezik, hangsúlyozta a szervezet.
Az acélipar Ukrajnában egyike a meghatározó iparágaknak, részaránya mind a GDP-ben, mind a foglalkoztatásban nagy, gazdaságos, illetve nyereséges működéséhez ennek megfelelően jelentős érdekek fűződnek. A magyar acélipar viszont egyike a legkisebbeknek az EU-ban, ezért sérülékenysége nagyobb az átlagosnál. A hazai vállalatok nehezen tudnak versenyezni a náluk nagyobb, tőkeerős külföldi vállalatokkal – hívta fel a figyelmet az MVAE.
