A törvény – a Btk. módosítását leszámítva – már március közepén hatályba lépett. A lényege az, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések semmisek. A semmisséget a törvény hatálybalépését megelőzően, tehát március közepe előtt létrejött szerződésekre is alkalmazni kell. Egy engedményt ad a törvény: a hatálybalépést követő 30 napon belül rendezhető a jogellenes szerződés, vagyis egy hónap alatt kellett jogszerűvé tenni.
A Btk.-hoz kiegészítésként hozzáfűzött, „Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése” című tényállás szerint aki mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése vagy arra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából – az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával – semmis szerződést köt, bűntett miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki pedig a jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával az általa kötött semmis szerződés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet használ – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg – három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző is, aki a tiltott szerződés megkötésében közreműködik. Korlátlanul enyhíthető a büntetése annak, aki a bűncselekményt – mielőtt a hatóság tudomására jutott volna – a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
