Nominálértéken szinte minden fogyasztási csoportban nőtt a kiadott összeg, reálértéken számítva az élvezeti cikkekre (szeszes italokra és dohánytermékekre) és egyéb termékekre (testápolásra, személyes használati cikkekre, biztosításokra és pénzügyi szolgáltatásokra) kevesebbet költöttek a háztartások a 2012. évinél, miközben az élelmiszer-fogyasztás szintje változatlan maradt.
A tendencia, miszerint legnagyobb mértékben (reálértéken számolva 11 százalékkal) a szeszes italokra, dohányárukra fordított kiadások estek vissza, 2013-ban tovább erősödött. Ennek oka a dohánytermékek új értékesítési hálózatának a kialakítása és jelentős áremelkedése (2013-ban e termékeknél volt a legmagasabb áremelkedés, 12,4 százalékos). A statisztika szerint ez arra ösztönözte a dohányzókat, hogy változtassanak dohányzási szokásaikon, a vásárolt dohányáruk összetételén. Cigarettavásárlásra összehasonlító áron az előző évinél mintegy ötödével, 21 százalékkal kevesebbet fordítottak a háztartások, ugyanakkor a cigarettadohány- és pipadohány-vásárlások volumene egy év alatt 10 százalékkal nőtt.
A jelentés készítői szerint a háztartások helyzetének javulását jelzi, hogy a nem alapvető szükségletekre (ruházkodás, kultúra, vendéglátás, üdülés) a 2012. évinél mintegy 6 százalékkal többet költöttek – olvasható a kiadványban.
A fogyasztási kiadások szerkezetében kissé eltolódtak a hangsúlyok az előző évekhez képest. A háztartások kiadásaiknak több mint felét, 50,4 százalékát lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költötték, ezen belül a lakásfenntartási és háztartási energiára fordított kiadások 2013-ban folyó áron 3,8 százalékkal csökkentek. A lakásfenntartási kiadások aránya az összes kiadáson belül a háztartások fogyasztásában hosszabb idő óta először csökkent 1,5 százalékponttal, 25,6 százalékra, ami a rezsiköltségek csökkenésével magyarázható – közölte a KSH.
A legszegényebb és a leggazdagabb háztartások fogyasztási színvonala jelentősen eltért egymástól. A legalsó (legszegényebb) jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összes egy főre jutó havi fogyasztása 2013-ban 35 ezer forint, míg a legfelső (leggazdagabb) jövedelmi ötödbe eső családoké 126 ezer forint volt.
A régiók szerinti fogyasztást tekintve szintén nagyok a különbségek. A közép-magyarországi háztartások egy főre jutó havi fogyasztása a legmagasabb, 82,3 ezer forint, 23 százalékkal nagyobb az országos átlagnál. A leghátrányosabb helyzetben az Észak-Alföldön és az Észak-Magyarországon élők vannak, ugyanis egy főre jutó fogyasztásuk az országos átlag 83, illetve 86 százaléka, azaz 2013-ban havi 55 ezer, illetve 57 ezer forint volt – áll a jelentésben.
