MNB-bírság: fizetnek a bankok

Emellett a pénzintézetek az ügyfeleknek is visszautalják a jegybank szerint jogtalanul felszámított díjak összegét.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) márciusban mintegy 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki 35 pénzügyi szervezetre, mert a jegybank véleménye szerint jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit. Az MNB határozataiban megtiltotta az érintett szolgáltatóknak a jogsértés folytatását, a jogtalanul elvont díjtöbbletet pedig április 30-áig vissza kell fizetni az ügyfeleknek. (Ez fejenként akár több tízezer forintot is jelenthet, de csak azok kapnak pénzt, akinek a bankját megbírságolta az MNB)  A pénzintézeteknek a határozatok teljesítéséről május 15-éig be kell számolniuk az MNB-nek.

Több bank is a díjcsökkentés mellett döntött. A korábban ingyenes, majd a tranzakciós illeték után fizetőssé tett bankszámlák egy része ismét „nullás” lett.

Jelentős kedvezményeket kínálnak a bankok az aktív kártya- és bankszámlahasználat fejében ügyfeleiknek, csak hogy csökkentsék az ingyenes készpénzfelvétel miatt elszenvedett veszteségeket. A kártyahasználat után fizetett visszatérítés akár az öt százalékot is elérheti.

Tavaly összesen 55,4 százalékkal drágultak a pénzügyi szolgáltatások a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, az idén januárban viszont már minimális díjcsökkenést mért a hivatal.

A visszafizetési kötelezettség 33 hitelintézetet érint. A jegybank becslése szerint több százezer fogyasztóról és tízmilliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban nincs teendőjük, a jogtalanul kirótt összeg kiszámítása és a fogyasztóknak való visszajuttatása az érintett hitelintézetek feladata.

A jegybank a pénzintézetek által 2012 januárjától 2013 végéig terjedő időszakban a pénzforgalmi szolgáltatásokra (például számlavezetési díj, utalási és bankkártyás költségek) vonatkozóan az egyoldalúan bevezetett, az ügyfelek számára hátrányos díjmódosításokat vizsgálta.

Az érintett pénzintézetek közül az MKB Bank a határozatban foglalt kötelezettségének eleget tesz, április 30-ai értéknappal visszafizeti a határozat által kifogásolt díjtételeket az érintett ügyfeleknek. Az MKB úgy döntött, hogy ügyfelei érdekeit szem előtt tartva – bár nem ért egyet a határozatban foglaltakkal és fenntartja, hogy transzparens és átlátható módon hárította át a tranzakciós illetéket – nem támadja meg a bíróság előtt a határozatot.

Az MKB közölte: az egyes tranzakciótípusokhoz tartozó kifogásolt díjtételek egyedi beazonosítása után számítják ki, hogy mennyit kell visszatéríteniük az egyes ügyfeleknek, figyelembe véve az érintett időszak adatait. A jegybanki határozat szerint jogszerűtlenül terhelt díjakat egy összegben fizeti vissza az MKB Bank.

A tényleges számok ismeretében, tehát a határidő környékén lehet majd pontos számot mondani arra vonatkozóan, hogy mennyi visszatérítés jár az érintett ügyfeleknek. A visszatérítésről tételes, tranzakciószintű analitika készül. Ha az ügyfél időközben bankot váltott, akkor a hitelintézet honlapján és a bankfiókokban elhelyezett hirdetményekkel keresik meg őket, maga a kifizetés – előzetes időpont-egyeztetést után – a kijelölt bankfiókban történik – tudatta az MKB Bank.

A Budapest Bank tudomásul veszi az MNB határozatát, de azzal nem ért egyet – közölte a hitelintézet. A bank a határozatban foglaltakat teljesítve a bírságot befizette, illetve az MNB által kifogásolt díjakat április 30-áig visszafizeti az érintett ügyfeleknek.

A Budapest Bank fontosnak tartja kiemelni, hogy működése során mindenkor – így az MNB határozata által érintett lakossági számlacsomagok árazásakor is, – a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a felügyeleti iránymutatásokat figyelembe véve járt el, törekedve az átláthatóságra és az arányosságra.

Március 20-án lépett életbe a pénzügyi rezsicsökkentéshez kapcsolódó újabb két intézkedés. Ennek értelmében a múlt hónaptól legalább 500 milliós bírsággal is büntethetők azok a bankok, amelyek megszegik az ingyenes készpénzfelvétel szabályait, és megpróbálják „átverni az ügyfeleiket”. Ugyancsak március 20-áig kötelesek a bankok tájékoztatást küldeni minden olyan adósnak, aki jogosult a gyűjtőszámlahitelre, de még nem kötött erre szerződést.

Ismert, a GVH tavaly 9 milliárdos büntetést szabott ki az árfolyamgát akadályozása miatt. Akkor a GVH döntése szerint az OTP több mint 3,9 milliárd forint bírságot, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott.

A bankok hazánkban mindezek mellett még más területen is hibát vétettek az MNB megállapítása szerint. A panaszok késedelmes megválaszolása, a telefonos panasztételi lehetőség időbeli korlátozása és a panaszkezelési szabályzat előírásainak megsértése miatt összesen 18 millió forintos bírságot szabott ki a K&H Bank Zrt.-re, az AXA Bank Europe SA magyarországi fióktelepére, valamint a Banif Plus Bank Zrt.-re