Az Erste Bank a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közleményben jelentette be, hogy az ügyfeleknek április 30-ig visszafizetik az MNB határozatában szereplő, jogsértőnek minősített díjtételeket.
Az MKB Bank – mint minden hasonló esetben – jogkövető magatartást tanúsít. „Meggyőződésünk, hogy törvényesen jártunk el, de végrehajtjuk a felügyeleti döntést\" – közölte az MTI kérdésére a hitelintézet.
A Budapest Bank azt közölte, hogy tudomásul veszi az MNB határozatát, és annak megfelelve 30 napon belül a bírságot befizeti, illetve az MNB által kifogásolt díjakat visszafizeti az érintett ügyfeleknek. Az ügyfeleknek ezzel kapcsolatosan nincs teendőjük, amennyiben érintettek, a visszatérítést április 30-ig automatikusan jóváírjuk számláikon – válaszolta az MTI megkeresésére a bank.
A BB hangsúlyozta: „a bank működése során mindenkor – így az MNB határozata által érintett lakossági számlacsomagok árazásakor is – a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a felügyeleti iránymutatásokat figyelembe véve járt el, törekedve az átláthatóságra. A Budapest Bank az MNB határozatának részletes tanulmányozása után dönt arról, él-e majd jogorvoslati lehetőséggel\".
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 35 pénzügyi szervezetre csaknem 1,2 milliárd forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A csütörtöki bejelentés indoklása szerint a pénzügyi szervezetek jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit.
A jegybank megtiltotta az érintett szolgáltatóknak a jogsértés folytatását, a jogtalanul elvont díjtöbbletet pedig április 30-ig vissza kell fizetniük az ügyfeleknek. A pénzintézeteknek a határozatok teljesítéséről május 15-ig be kell számolniuk az MNB-nek.
Az MNB becslése szerint több százezer fogyasztóról és tízmilliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban nincs teendőjük, a jogtalanul kirótt összeg kiszámítása és a fogyasztóknak való visszajuttatása az érintett hitelintézetek feladata. A pénzügyi szolgáltatóknak azon ügyfeleknek is vissza kell fizetniük a jogtalanul elvont díjakat, akiknek a szerződése időközben megszűnt – jelentette be az MNB csütörtökön.
A megbírságolt pénzügyi intézmények közül 14 bank (összesen 823 millió forint bírság), 20 takarékszövetkezet (351 millió forint bírság), 1 pedig pénzügyi vállalkozás (12 millió forint bírság). A bankok esetében 7 millió forint, a takarékszövetkezetek esetében 2 millió forint volt a legalacsonyabb bírság, a legmagasabb pedig 98 millió (ennyit három bankra szabtak ki), illetve 35 millió forint (egy takarékszövetkezetet sújtott).
Kérés nélkül akár több tízezer forintot is visszakaphatnak azok a banki ügyfelek, akiket az elmúlt két évben megkárosítottak – írja a Híradó.hu. Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók Egyesülete elnöke szerint a bankok több módon is kártalaníthatják ügyfeleiket, például úgy, hogy egy összegben visszafizetik a jogtalanul elvett pénzeket, vagy a banki díjakból levonják.
Csak azoknak az ügyfeleknek jár kártérítés, akiknek a bankját megbírságolta az MNB – a listát fentebb találja –, valamint akiknek az elmúlt két évben jogszerűtlenül emelték a banki költségeiket. Az ügyfeleknek nem kell jelentkezniük bankjuknál, mert a kártérítés automatikusan jár. A pénzintézetek egyébként megígérték, hogy április 30-ig kártalanítják ügyfeleiket. Feltehetőleg a legtöbb bank küld majd egy pontos elszámolást, hogy kinek mennyi pénz jár vissza. Várhatóan a bankok a pénzt egy összegben fizetik majd ki, vagyis ráteszik a pénzt a számlákra.
Tavaly november közepén tizenegy pénzintézet kapott összesen 9 milliárd 488 millió 200 ezer forint összegű bírságot, mert a Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.
A Magyar Nemzet tavaly szeptemberben arról számolt be, a bankok tagadták, hogy összebeszéltek volna, hogy együtt csökkentsék a végtörlesztésben részt vevő adósok számát. A vád szerint 2011 őszén, a végtörlesztés idején közösen a bankok határoztak úgy, hogy minél kevesebb adósnak teszik lehetővé a devizaadósságuk forintra váltását.
