1,2 milliárdos bírságot kaptak pénzügyi szervezetek

Azért szabott ki bírságot az MNB, mert a szervezetek jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait.

MD
2014. 03. 13. 10:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jegybank csütörtökön közzétett határozataiban megtiltotta az érintett szolgáltatóknak a jogsértés folytatását, a jogtalanul elvont díjtöbbletet április 30-áig vissza kell fizetni az ügyfeleknek. A pénzintézeteknek a határozatok teljesítéséről május 15-ig be kell számolniuk az MNB-nek.

A visszafizetési kötelezettség 33 hitelintézetet érint. A jegybank becslése szerint több százezer fogyasztóról és tízmilliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban nincs teendőjük, a jogtalanul kirótt összeg kiszámítása és a fogyasztóknak való visszajuttatása az érintett hitelintézetek feladata. A pénzügyi szolgáltatóknak azon ügyfeleknek is vissza kell fizetniük a jogtalanul elvont díjakat, akiknek a szerződése időközben megszűnt.

A jegybank a pénzintézetek által 2012 januárjától 2013 végéig terjedő időszakban a pénzforgalmi szolgáltatásokra (például számlavezetési díj, utalási és bankkártyás költségek) vonatkozóan az egyoldalúan bevezetett, az ügyfelek számára hátrányos díjmódosításokat vizsgálta. Az MNB több jogszabálysértést feltárt: hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett oklista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben; a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb mint két hónappal hirdették meg; nem tájékoztatták a fogyasztókat időben ingyenes felmondási jogukról; elmulasztották közölni a díjmódosítás okát; az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt; korábbi „díjmentes, ingyenes, nulla forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti; megváltoztatták a díjszámítás módját.

A kiszabott bírságösszegek meghatározásánál az MNB figyelembe vette a törvénysértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát is – foglalta össze az alelnök. Egyes hitelintézeteknél a maximális – e tényállásoknál a törvény szerint legfeljebb százmillió forintnyi – fogyasztóvédelmi bírsághoz közeli összeg kiszabását tartotta indokoltnak, mivel esetükben a jogsértés ügyfeleik széles körét érintette.

 

 

A kimagasló összegű bírságok kiszabására azért volt szükség, mert a szektorban elterjedt ez az ügyfelek számára hátrányos gyakorlat, amit mutat, hogy az MNB mind a 35 lezárt ügyben jogszabálysértést állapított meg, továbbá, mert azt szeretnék, ha a bírságoknak visszatartó erejük lenne – mondta az alelnök.

A Magyar Bankszövetség több tagja is megdöbbent, és jelezte, hogy méltánytalannak, megalapozatlannak tartja a rájuk kirótt jegybanki büntetést. Nagy a valószínűsége, hogy ezek bírósági eljárást indítva fogják kérni jogszerű viselkedésük tisztázását – válaszolták a bankszövetségnél az MTI kérdésére csütörtökön.

Elmondták, hogy az érintett bankok szerdán este kapták meg a büntetésekkel kapcsolatban az MNB határozatait. Most folyik az indoklások értelmezése, részletes szakmai tanulmányozása. Általános álláspontot a bankszövetség ezt követően tud majd közreadni.

A megbírságolt pénzügyi intézmények közül 14 bank (összesen 823 millió forint bírság), 20 takarékszövetkezet (351 millió forint bírság), 1 pedig pénzügyi vállalkozás (12 millió forint bírság). A bankok esetében 7 millió forint, a takarékszövetkezetek esetében 2 millió forint volt a legalacsonyabb bírság, a legmagasabb pedig 98 millió (ennyit három bankra szabtak ki), illetve 35 millió forint (egy takarékszövetkezetet sújtott). A bankokra kiszabott átlagos bírság közel 59 millió, a takarékoké 18 millió forint.

Tavaly november közepén tizenegy pénzintézet kapott összesen 9 milliárd 488 millió 200 ezer forint összegű bírságot, mert a Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.

A Magyar Nemzet tavaly szeptemberben arról számolt be, a bankok tagadták, hogy összebeszéltek volna, hogy együtt csökkentsék a végtörlesztésben részt vevő adósok számát. A vád szerint 2011 őszén, a végtörlesztés idején közösen a bankok határoztak úgy, hogy minél kevesebb adósnak teszik lehetővé a devizaadósságuk forintra váltását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.