1,2 milliárdos bírságot kaptak pénzügyi szervezetek

Azért szabott ki bírságot az MNB, mert a szervezetek jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait.

Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jegybank csütörtökön közzétett határozataiban megtiltotta az érintett szolgáltatóknak a jogsértés folytatását, a jogtalanul elvont díjtöbbletet április 30-áig vissza kell fizetni az ügyfeleknek. A pénzintézeteknek a határozatok teljesítéséről május 15-ig be kell számolniuk az MNB-nek.

A visszafizetési kötelezettség 33 hitelintézetet érint. A jegybank becslése szerint több százezer fogyasztóról és tízmilliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban nincs teendőjük, a jogtalanul kirótt összeg kiszámítása és a fogyasztóknak való visszajuttatása az érintett hitelintézetek feladata. A pénzügyi szolgáltatóknak azon ügyfeleknek is vissza kell fizetniük a jogtalanul elvont díjakat, akiknek a szerződése időközben megszűnt.

A jegybank a pénzintézetek által 2012 januárjától 2013 végéig terjedő időszakban a pénzforgalmi szolgáltatásokra (például számlavezetési díj, utalási és bankkártyás költségek) vonatkozóan az egyoldalúan bevezetett, az ügyfelek számára hátrányos díjmódosításokat vizsgálta. Az MNB több jogszabálysértést feltárt: hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett oklista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben; a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb mint két hónappal hirdették meg; nem tájékoztatták a fogyasztókat időben ingyenes felmondási jogukról; elmulasztották közölni a díjmódosítás okát; az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt; korábbi „díjmentes, ingyenes, nulla forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti; megváltoztatták a díjszámítás módját.

A kiszabott bírságösszegek meghatározásánál az MNB figyelembe vette a törvénysértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát is – foglalta össze az alelnök. Egyes hitelintézeteknél a maximális – e tényállásoknál a törvény szerint legfeljebb százmillió forintnyi – fogyasztóvédelmi bírsághoz közeli összeg kiszabását tartotta indokoltnak, mivel esetükben a jogsértés ügyfeleik széles körét érintette.

A kimagasló összegű bírságok kiszabására azért volt szükség, mert a szektorban elterjedt ez az ügyfelek számára hátrányos gyakorlat, amit mutat, hogy az MNB mind a 35 lezárt ügyben jogszabálysértést állapított meg, továbbá, mert azt szeretnék, ha a bírságoknak visszatartó erejük lenne – mondta az alelnök.

A Magyar Bankszövetség több tagja is megdöbbent, és jelezte, hogy méltánytalannak, megalapozatlannak tartja a rájuk kirótt jegybanki büntetést. Nagy a valószínűsége, hogy ezek bírósági eljárást indítva fogják kérni jogszerű viselkedésük tisztázását – válaszolták a bankszövetségnél az MTI kérdésére csütörtökön.

Elmondták, hogy az érintett bankok szerdán este kapták meg a büntetésekkel kapcsolatban az MNB határozatait. Most folyik az indoklások értelmezése, részletes szakmai tanulmányozása. Általános álláspontot a bankszövetség ezt követően tud majd közreadni.

A megbírságolt pénzügyi intézmények közül 14 bank (összesen 823 millió forint bírság), 20 takarékszövetkezet (351 millió forint bírság), 1 pedig pénzügyi vállalkozás (12 millió forint bírság). A bankok esetében 7 millió forint, a takarékszövetkezetek esetében 2 millió forint volt a legalacsonyabb bírság, a legmagasabb pedig 98 millió (ennyit három bankra szabtak ki), illetve 35 millió forint (egy takarékszövetkezetet sújtott). A bankokra kiszabott átlagos bírság közel 59 millió, a takarékoké 18 millió forint.

Tavaly november közepén tizenegy pénzintézet kapott összesen 9 milliárd 488 millió 200 ezer forint összegű bírságot, mert a Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.

A Magyar Nemzet tavaly szeptemberben arról számolt be, a bankok tagadták, hogy összebeszéltek volna, hogy együtt csökkentsék a végtörlesztésben részt vevő adósok számát. A vád szerint 2011 őszén, a végtörlesztés idején közösen a bankok határoztak úgy, hogy minél kevesebb adósnak teszik lehetővé a devizaadósságuk forintra váltását.