Ezért menekülnek az ukrán katonák a frontról

Egyre több jel mutat arra, hogy az ukrán társadalom és hadsereg kimerült a háborúban: a Berliner Zeitung értesülései szerint eddig mintegy 290 ezer katonai eljárás indult dezertálás vagy engedély nélküli távollét miatt Ukrajnában. A tömeges szökések mögött fáradtság, bizalomvesztés, korrupció és alacsony juttatások állnak, miközben a kormány sikertelenül próbálja amnesztiával és szigorúbb büntetésekkel kezelni a helyzetet. A fronton harcoló ukrán katonák családtagjai a szolgálati idők korlátozását és a terhek igazságosabb megosztását követelik.

Miért menekülnek az ukrán katonák a frontról? Forrás: AFP

A háború kezdete óta 290 ezer  büntetőeljárás indult azok ellen az ukrán katonák ellen, akik elhagyták állomáshelyüket. Ez a szám nagyjából megegyezik a német szövetségi hadsereg teljes létszámával. De alig van, aki elhiszi, hogy ez a szám a teljes mértékben tükrözi a valós helyzetet. Sok parancsnok nyilvánvalóan kerüli a dezertálások bejelentését, mert attól tart, hogy minden hiányzó katona személyes vezetői kudarcnak minősülhet – írja a Berliner Zeitung információira hivatkozva az Origo.

A fronton harcoló ukrán katonák családtagjai a szolgálati idők korlátozását és a terhek igazságosabb megosztását követelik. Fotó: AFP

Miért menekülnek az ukrán katonák a frontról?

Az ismert esetek közül közel 60 ezer szűkebb értelemben vett dezertálásnak minősül, míg a többi engedély nélküli távollétnek. 

A két kategória közötti határ vékony, és gyakran a szándéktól függ: ha egy katona visszatérési szándék nélkül hagyja el egységét, az dezertálásnak minősül; ha csak néhány napra tűnik el, hogy meglátogassa családját és visszatér, az távollét. 

A tavalyi év végén kiderült, hogy az engedély nélküli távollétek száma aggasztóan emelkedett. Erre reagálva a Zelenszkij kormánya egyszerűsített visszatérési eljárást vezetett be. Ez egyfajta amnesztia volt, amelynek célja a katonák visszatérésének ösztönzése. Sokan, akik éltek ezzel a lehetőséggel, olyan férfiak voltak, akik remélték, hogy vonzóbb egységekbe kerülhetnek – olyanokba, amelyekbe normális körülmények között aligha jutottak volna be. 

De ez a „mézesmadzag-stratégia” nem hozta meg a várt eredményt. Csak 29 ezer katona tért vissza szolgálatba. 

Ezért a kormány szigorúbb büntetési rendszert dolgoz ki. Sok parancsnok azonban arra figyelmeztet, hogy ez önmagában nem fogja megoldani a problémákat. 

Az okok mélyebben gyökereznek: kimerültség, hiányos kiképzés, tisztázatlan szolgálati idő, kiábrándultság, hiánygazdaság, alacsony fizetés, korrupció, gyenge katonai vezetés vagy a felettesek iránti súlyos bizalomvesztés, akiknek kockázatos parancsai gyakran súlyos veszteségekhez vezetnek. 

A kényszersorozás társadalmi elégedetlenséget vált ki. Fotó: AFP

A kényszersorozás társadalmi elégedetlenséget vált ki. Hónapról hónapra több tízezer férfit – sokukat vonakodva, képzés és háborús felkészültség nélkül – kényszerítenek egyenruhába. Ami egykor a hazájuk védelmére való felhívás volt, sokak számára mára elkerülhetetlen parancs lett. 

Egy ukrán katonai jogvédő szerint sok újonc elmenekül, amint alkalom nyílik rá. 

Eltűnnek a kiképzőtáborokból, amint megtudják, hogy a frontra kell menniük. A katonák menekülése nemcsak a félelem kifejezése, hanem néma tiltakozás a hatalmas kimerültség ellen is. A szolgálatból fakadó kimerültség egyébként az egyik leggyakoribb oka annak, hogy valaki elhagyja a hadsereget. 

Sok önkéntes harcos ma már rabszolgákhoz hasonlítja magát, akik háborús jogrend alatt végtelen idejű katonai szolgálatra kötelezettek. 

Ez a bizonytalanság nemcsak a morált rombolja, hanem az igazságtalanság érzését is táplálja. Ugyanis ezzel egy időben milliók élik tovább a szokásos életüket, és a mozgósítási folyamaton belüli széles körű korrupciós rendszer révén elkerülik a katonai szolgálatot. 

Hatalmasat zuhant az ukrán férfiak várható élettartama

Tavaly félelmetes adat látott napvilágot: az ukrán férfiak várható élettartama tíz évet csökkent. Az orosz–ukrán háború előtt a szakértők 66-67 év körülire becsülték az ukrán férfiak várható élettartamát, de ez mára 57-58 évre zuhant.

Ezzel a riasztó csökkenéssel Ukrajna a világ legalacsonyabb várható élettartamú országai közé került, szorosan követve olyan nemzeteket, mint Csád (54), Nigéria (54), Lesotho (55) és a Közép-afrikai Köztársaság (55)

– hívja fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

Már a halálra veréstől sem riadnak vissza az ukrán toborzók

Borítókép: Ukrán katonák (Fotó: AFP)