Popovics György elmondta, hogy a fejlesztési forrásokból Tatabánya 7,5 milliárd forintra, a nagyobb városok környéke 14,5 milliárd, a megye többi térsége pedig 13,3 milliárd forintra számíthat.
Bencsik János, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese, Tata és Tatabánya körzetének képviselőjelöltje közölte: Tatabánya már döntött arról, hogy a kormányzati adósságátvállalás után felszabaduló források felét a gazdaságfejlesztést szolgáló infrastruktúra építésére fordítják, valamint kis- és középvállalkozóknak kamatmentes hitelt nyújtó alapot létesítenek, három éven át évi 100 millió forintból.
A politikus ismertette, hogy Tata turisztikai vonzerejét szeretné erősíteni, Észak-Dunántúl ökoturisztikai központjaként. Hozzátette, elkészült az éghajlatváltozásra reagáló Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer, és az adatbázisból kinyerhető eljárások kipróbálására a Tatai-medencét és Komárom-Esztergom megyét jelölték ki modellterületként.
Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott, Oroszlány-Komárom térségének országgyűlési képviselő-jelöltje kifejtette, hogy a megye tudatos gazdaságfejlesztéssel visszaszerezte a gazdasági válság előtti pozícióit, így jó eséllyel indul a következő időszak forrásaiért folytatott versenyben. A képviselőjelölt kiemelte, a területfejlesztési koncepcióban az ipari központok mellett kiemelt figyelmet fordítottak a kistelepülések élhetővé tételére, olyan programok kidolgozására, amelyek számukra könnyítik meg a források lehívását.
Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár, Dorog-Esztergom körzetének országgyűlési képviselőjelöltje jó döntésnek nevezte, hogy a régiós rendszer után újra megyékre lebontva vehetők igénybe a fejlesztési források. A térség számára új lehetőségeket nyit, hogy a kormány kedden kiemelt járműipari központtá nyilvánította Tatabánya és Esztergom térségét – jelentette ki.
Szerencsés László, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a kamara szakértői anyagok elkészítésével támogatta a terület- és településfejlesztési programok elkészítését. Háttértanulmányokat készítettek egyebek mellett a vállalkozók innovációs potenciáljáról, a városok fejlesztésiterület-kínálatáról, valamint a népesség és a foglalkoztatás várható alakulásáról.
