A DUIHK immár huszadik alkalommal készítette el konjunktúrajelentését, a magyarországi felmérésben idén 194 cég vett részt, ezek 60 százaléka német vállalat – mondta el Dale A. Martin. A kamara idén 2,2 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az eredményeket értékelve felhívta a figyelmet arra, hogy a befektetői hangulatindex és a magyar bruttó hazai termék (GDP) alakulása összhangban van, és reméli, hogy ez a tendencia idén sem fog megtörni. Kiemelte: a magyar gazdaság növekedési pályára állt, 2013 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal bővült a GDP, és hazánk kezdi visszanyerni korábbi pozícióját a közép-európai térségen belül.
Kifejtette: az idei konjunktúrafelmérés pozitívabb képet ad, mint az egy évvel korábbi. Varga reményét fejezte ki, hogy a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán marad, ezt mutatja szerinte a szerdán publikált, kedvező építőipari adat is, amelyből látszik, hogy a magánberuházások is jelentősen bővültek idén februárban. Örömteli, hogy beruházási oldalról is van növekedési tere a magyar gazdaságnak, ami foglalkoztatásbővülést hoz majd – jelentette ki.
Németország továbbra is Magyarország első számú külföldi befektetői partnere, a teljes magyar befektetési állomány csaknem 30 százaléka származik Németországból. Kedvező, hogy az Európai Bizottság és a hitelminősítők után – az idei konjunktúrajelentés alapján – a befektetők is úgy látják, hogy javultak a gazdasági kilátások, fűzte hozzá.
A miniszter kiemelte, a 2013-as 73-ról 75 százalékra emelkedett azon cégek aránya, amelyek ismét Magyarországon fektetnének be, és 29 százalék jelezte, növelni kívánja a foglalkoztatottak létszámát, sőt a feldolgozóiparban 43 százalék tervez létszámbővítést. Varga Mihály bízik benne, hogy ez tovább segíti a munkanélküliség csökkenését, és az állástalanok száma 300 ezer alá esik.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Németországba irányuló magyar export 2013-ban 5,5 százalékkal 21 milliárd euróra nőtt, az import pedig 3 százalékkal emelkedett. Mindkét adat meghaladja a tavalyi átlagos kivitel- és behozatalbővülést – emelte ki a tárcavezető.
Dale A. Martin az eredményekről elmondta: a DUIHK befektetőihangulat-indexe (bhi) 2014-ben ismét javult, értéke, egy +100-tól –100-ig terjedő skálán plusz 12-re emelkedett, ami a legmagasabb 2011 óta. Magyarország ezzel a 9. helyen, a középmezőnyben van a régiós országok között, és bár javuló a tendencia, korábbi éllovas szerepét még nem tudta visszaszerezni – jelentette ki. Hozzáfűzte, a felmérésben elsősorban a német befektetőket kérdezik, de több éve más európai kamarák is részt vesznek benne, így az idei megkérdezettek ötöde nem német hátterű vállalat, és vannak magyar cégek is, vagyis az eredmények meglehetősen reprezentatív képet adnak a magyar gazdaságról.
Az elmúlt időszak „meglepően robusztus” aktivitási mutatói alapján jelentősen javították közép-európai növekedési előrejelzésüket az egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői. A JP Morgan szakemberei az első negyedéves magyar GDP-előrejelzést 0,8 százalékponttal emelték, az éves prognózist pedig 2,1-ről százalékról 2,4 százalékra.
A kamara elnöke úgy fogalmazott: bár javult a gazdasági helyzet megítélése, kiszámíthatóságban, jogbiztonságban és a bürokrácia tekintetében még látnak hiányosságokat, illetve a közbeszerzések, valamint a gazdaság átláthatósága területén is vannak tennivalók. A befektetői elégedettség megfelel a régiós átlagnak, sőt a munkajog, az infrastruktúra, a szakképzés területén meg is haladja – hangsúlyozta.
Kiemelte, a német és más külföldi beruházók többsége változatlanul a magyarországi tevékenység mellett teszi le a voksát, négy vállalatból három ismét ide hozná beruházását. Megemlítette, hogy a DUIHK szintén bővíti budapesti székházát, ami jelzi, ők is bíznak a jövőben.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályának vezetője elmondta: a nemzetgazdaság helyzetét a 2013-as 4 százalék után 2014-ben már a megkérdezettek 11 százaléka ítélte jónak, ezzel Magyarország hozza a régiós átlagot. A nemzetgazdaságban javulást 35 százalék vár Magyarországon a korábbi 22 százalékkal szemben, ezzel hazánk a hatodik helyen áll a vizsgált régiós országok között. Saját üzleti helyzete tekintetében a megkérdezett vállalatok 42 százaléka vár javulást, ami szintén jobb a 2013-as 24 százalékos eredménynél, de alatta marad a régiós átlagnak.
Az osztályvezető közölte, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával a vállalatok mintegy tizede volt elégedett vagy nagyon elégedett, ez javulás 2013-hoz képest, azonban 33 százalék elégedetlen, 36 százalék pedig nagyon elégedetlen volt. A jogbiztonsággal a tavalyinál többen, 17 százalék elégedett vagy nagyon elégedett, ezzel a régióban relatíve elöl van Magyarország.
Dirk Wölfer kifejtette, hogy az adóterhek megítélésénél kissé nőtt az elégedett cégek aránya, emellett mind a munkajog rugalmasságáról, mind a munkaerőköltségről és a dolgozók képzettségéről jó véleménnyel vannak a vállalatok. Varga Mihály kedvezőnek nevezte, hogy a munkajogi reformot pozitívan értékelik a befektetők, hogy sikeres az új, duális szakképzési modell, illetve hogy a cégek jónak értékelték a magyarországi infrastruktúrát, a partnerek elérhetőségét, valamint a kutatás-fejlesztés feltételrendszerét és a magyar beszállítói hálózatot.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: igyekeznek figyelembe venni az elvárásokat és a megfogalmazott kritikákat, és továbbra is törekednek a bürokrácia csökkentésére, a szabályozási és intézményi környezet javítására. Közölte azt is, hogy a nagy átalakítások lezárásával egyre kedvezőbb visszajelzéseket kapnak a kiszámíthatóságról, és megjegyezte, hogy az adótörvényekben sem készül a kormány nagy változtatásra.
