A helyettes államtitkár azt követően beszélt a témáról, hogy a Magyar Nemzet információi szerint a kormány változtatna a május elsején életbe lépő, de már elfogadott mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvényen, hogy a demokratikus elvek erőteljesebben érvényesüljenek a helyi földbizottságok felállításakor, miután az unióból is kifogásolták az erre vonatkozó előírásokat.
A helyettes államtitkár jelezte: a földforgalmi jogszabály minimális módosításáról van szó, amit az tesz szükségessé, hogy a vidékfejlesztési tárca tudomására jutott: Brüsszelben felmerült, hogy a helyi földbizottságok megválasztása legitimációs gondokat okozhat, ha azokat a helyi földművesek – a helyben földhasználati joggal rendelkező gazdák – képviselői saját maguk közül választják. Ezért volna szükség a jogszabály-módosításra, hogy ez az esetleges kifogás kiküszöbölhető legyen. Ennek egyik lehetséges módja lenne, hogy a helyi földbizottságokat a helyi képviselő-testület választaná meg a helyi gazdák közül. Így a legitimáció egyértelműen biztosított lenne. De a törvényt az Országgyűlésnek kell módosítania – jegyezte meg.
Simon Attila István leszögezte: a helyi földbizottságok megalakítása és működése csak az egyik garanciális elem, amely biztosítja, hogy ne kerülhessen magyar termőföld külföldiek kezébe május elseje után sem. Termőföldet Magyarországon – a moratórium lejártát követően is – csak magánszemély szerezhet, de csak olyan magánszemély, aki megfelel a földműves fogalomnak; nem birtokolhat senki 300 hektárnál nagyobb földterületet; továbbá a földszerzéshez hatósági jóváhagyás szükséges; továbbá a helyi földbizottságok minden tulajdonjog szerzés esetében vétójoggal rendelkeznek.
A helyettes államtitkár úgy vélekedett: ha az újonnan megalakuló Országgyűlés az elsők között módosítja a szóban forgó törvényt, akkor gyakorlatilag semmi akadálya nincs a helyi földbizottságok megválasztásának a helyi képviselő-testületek által. Amíg pedig a helyi földbizottságok nem működnek, addig – az elfogadott törvény úgy rendelkezik – a helyi földbizottságok helyett az adott ügyben eljáró hatóság megkeresi a területileg illetékes Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökségét. Ez a testület hoz döntést az adott ügyben akár pozitív, akár negatív tartalommal. De ez a köztes állapot vélhetően csak másfél-két hónapig állhat majd fenn. Ezt követően pedig minden magyar településen megalakulhatnak a helyi földbizottságok – tette hozzá.
