A köztársasági elnök elmondta, ismertette a királlyal, hogy Magyarország gazdasági mutatói egyre kedvezőbbek, és arra kérte az uralkodót, biztassa az érdeklődő belga üzletembereket, hogy Magyarországon fektessenek be. „Arról tájékoztattam (a királyt), hogy mit sikerült Magyarországnak elérnie az elmúlt esztendőkben, hogy Magyarország nem lett és most már egészen biztosan nem is lesz Európa beteg embere, nem fog olyan gondokat okozni, mint jó néhány más európai uniós tagország” – húzta alá Áder János.
Az elnök emlékeztetett, hogy a tavaly júliusban trónra lépett Fülöp trónörökösként éveken át Belgium gazdasági kapcsolatainak ápolásán, javításán dolgozott, és érdeklődése a téma iránt megmaradt. Mind mondta: az üzleti kapcsolat mindkét országnak „szívügye”. A Magyarország és Belgium közötti kereskedelem évente hárommilliárd eurót tesz ki, a befektetések szempontjából pedig Belgium a tizedik legnagyobb beruházó Magyarországon.
Áder János arról szintén beszámolt, hogy Fülöppel arról is beszéltek, mit gondolnak Európa jövőjéről. A köztársasági elnök említést tett arról, hogy Belgiumban a hétvégén egyszerre tartják az európai parlamenti, a törvényhozási és a regionális választásokat, így az ország politikai térképe ezt követően jelentősen átalakulhat. Ezzel összefüggésben a köztársasági elnök arra is kitért, hogy Magyarországon is három választást tartanak az idén, az április 6-i országgyűlési, a most vasárnapi európai parlamenti választásokat, majd valamikor októberben az önkormányzati választást. Az államfő úgy fogalmazott: a magyarok is háromszor nyilváníthatnak idén véleményt arról, hogyan képzelik el Magyarország, a régiók, az önkormányzatok, valamint Európa jövőjét.
Az elnök arról is beszélt, hogy praktikus okokból vasárnap Brüsszelben adja majd le szavazatát az EP-választáson. Mint elmondta: a szervezés során kiderült, hogy a belga király számára ez az időpont felel meg. Az államfő kifejtette: az uniós tagság lehetővé teszi, hogy ne csak a lakóhelyén szavazzon, hanem attól távol is. „Ez jól is szimbolizálja azt, ami a huszonöt évvel ezelőtti törekvése volt az akkori politikai elitnek, hogy tartozzunk az Európai Unióhoz, tartozzunk a NATO-hoz. Azt gondolom, hogy ez a szavazás, amely immár a harmadik EP-választás, világosan mutatja, hogy ezt a törekvést siker koronázta” – hangoztatta Áder János.
A köztársasági elnök elmondta: Belgium és Magyarország történelmének közös momentumai is szóba kerültek. Az is, hogy az első világháborút követően Belgium, annak ellenére, hogy a háborúban a két ország ellenséges oldalon állt, és maga is súlyos nehézségekkel küzdött, mégis harmincezer magyar gyermeket látott vendégül a Vöröskeresztnek és a római katolikus egyháznak köszönhetően. „Ez egy olyan történelmi tény, amiről időnként érdemes megemlékezni és érdemes minden lehetséges alkalommal köszönetet mondani Belgiumnak, a belga népnek” – mondta az államfő, aki fontosnak nevezte a kapcsolatok erősítését azzal a ma mintegy húszezer fősre becsült belgiumi magyar közösséggel is, akik az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követően leltek második hazára az országban.
A köztársasági elnök ezt követően Sabine de Bethune-nel, a belga szenátus elnökével is tárgyalt, pénteken pedig Luxembourgba utazik, ahol többek között a luxemburgi államfővel, Henrik nagyherceggel találkozik.
